A rendteremtés kezdete: Az első Teleki-kormány (1920–1921)
A trianoni békeszerződés aláírása után Horthy Miklós kormányzó Teleki Pált bízta meg a kormányalakítással, akinek elsődleges feladata a belső rend helyreállítása volt.
- A szélsőségek visszaszorítása: Teleki fellépett a rendbontók ellen: betiltották a kommunista pártot, és véget vetettek a különítmények önbíráskodásának, az úgynevezett fehérterrornak.
- Társadalmi és oktatási intézkedések: Elindult egy szerényebb földreform Nagyatádi Szabó István vezetésével, amely félmillió embert juttatott kispillanatnyi földhöz. Ugyanakkor 1920-ban elfogadták a Numerus clausustörvényt, amely nemzetiségi arányokhoz kötötte az egyetemi felvételit, és súlyosan korlátozta a zsidó hallgatók létszámát.
- A király visszatérési kísérletei: 1921-ben IV. Károly kétszer is megpróbált visszatérni a trónra, ami nemzetközi válsághoz és a szomszédos államok magyarellenes szövetségéhez, a kisantant létrejöttéhez vezetett. Teleki bizonytalan magatartása miatt Horthy menesztette őt.
A Bethlen-konszolidáció: A stabilitás évtizede (1921–1931)
Bethlen István miniszterelnöksége alatt szilárdult meg az ország politikai és gazdasági rendszere.
- Politikai béke és irányítás: Bethlen létrehozta az erős Egységes Pártot, és megkötötte a Bethlen–Peyer-paktumot a szociáldemokratákkal: engedélyezte működésüket a parlamentben, cserébe ők lemondtak az utcai politizálásról és sztrájkokról. A választójogot szűkítették, és vidéken visszaállították a nyílt szavazást, hogy biztosítsák a kormánypárt fölényét.
- Gazdasági újjáépítés: A háború és a területvesztés miatt romokban álló gazdaságot népszövetségi kölcsönbőlkezdték fejleszteni. Megalakult a Magyar Nemzeti Bank, és 1927-ben bevezették az új, értékálló valutát, a pengőt. Olyan fejlesztések indultak el, mint a Budapest–Hegyeshalom vasútvonal villamosítása vagy a csepeli szabadkikötő kiépítése. Az évtized végére a gazdaság már jobban teljesített, mint a háború előtt.
Az államrendszer és a „neobarokk” társadalom
Magyarország államformája alkotmányos monarchia maradt, ahol a királyi jogköröket Horthy Miklós kormányzógyakorolta.
- Korlátozott parlamentarizmus: Bár működött az országgyűlés és volt ellenzék is, a választási rendszer és a kormányzati túlsúly miatt az ellenzéknek nem volt valós esélye a hatalom átvételére.
- Ideológia: A korszakot a keresztény-nemzeti-konzervatív gondolkodás jellemezte, amit gyakran „neobarokk” rendszernek hívnak. Ez a felfogás szemben állt a liberalizmussal és a kommunizmussal, az ország bajaiért pedig a háború utáni forradalmakat okolta.
Külpolitika: Kitörés az elszigeteltségből
A magyar külpolitika legfőbb vágya a trianoni határok megváltoztatása, a revízió volt.
- Elszigeteltség: Kezdetben Magyarország magára maradt a kisantant államaival (Csehszlovákia, Románia, Jugoszlávia) szemben.
- Nyitás: A fordulatot az 1922-es Népszövetségi tagság, majd az 1927-es olasz–magyar barátsági szerződésjelentette, amellyel Magyarország végre szövetségest talált. Később Lengyelországgal és más államokkal is szorosabbá vált a viszony, miközben a harmincas évektől kezdve fokozatosan erősödött a német befolyás is.