A válság sokkja és az összeomlás (1929–1932)
Az 1929-ben kirobbanó világgazdasági válság Magyarországot is térdre kényszerítette. A legsúlyosabb csapást az export – különösen a mezőgazdasági kivitel – összeomlása és a külföldi hitelek elapadása jelentette. Ennek következményei tragikusak voltak: a gazdák tömegesen mentek tönkre, a munkások pedig az utcára kerültek, ami hatalmas munkanélküliséghez és társadalmi feszültségekhez vezetett. Bethlen István miniszterelnök nem tudott úrrá lenni a helyzeten, így 1931-ben lemondott. Utóda, Károlyi Gyula még hagyományos, takarékossági intézkedésekkelpróbálkozott, de ez nem hozott átütő sikert.
Gömbös Gyula és a „gondoskodó állam” (1932–1936)
A fordulatot Gömbös Gyula miniszterelnöksége hozta el, aki a Nemzeti Munkaterv nevű programjával egy erős és gondoskodó állam képét vázolta fel. Gömbös számos válságkezelő lépést tett:
- Gazdaságélénkítés: Közmunkákat indított, támogatta a hazai ipart és infrastrukturális beruházásokba kezdett.
- Piacszerzés: Külpolitikájával új piacokat nyitott a magyar termékeknek Olaszországban, Németországban, sőt még a Szovjetunióval is felvette a kapcsolatot.
- Politikai átrendeződés: Létrehozta a Nemzeti Egység Pártját, és 1935-ben választási győzelmet aratott, kiszorítva a régi konzervatív elitet. Halála előtt hatalmi törekvései miatt már szinte a teljes politikai vezetéssel szembe került.
Új politikai mozgalmak felemelkedése
A válság hatására a politikai paletta is színesebb és szélsőségesebb lett:
- Független Kisgazdapárt (1930): A parasztság érdekeinek képviseletére alakult meg.
- Népi mozgalom: Írók és szociológusok (pl. Illyés Gyula, Németh László) hívták fel a figyelmet a falusi szegénység tarthatatlan helyzetére.
- Nyilasok: A szélsőjobboldal a válság nyomán erősödött meg igazán. Szálasi Ferenc kidolgozta a hungarista ideológiát, amely faji alapú, nemzeti és szociális ígéretekkel próbált tömegbázist építeni.
Úton a háború és a jobbratolódás felé (1936–1939)
Gömbös után Darányi Kálmán következett, aki megkezdte a titkos választójog bevezetését, és 1938-ban meghirdette a győri programot, amely egy hatalmas, egymilliárd pengős haderőfejlesztést irányozott elő.
A folyamat Imrédy Béla alatt mélyült el, aki bár kezdetben angolbarát szakemberként indult, politikájával egyre inkább Németországhoz igazodott. Kormányzása alatt fogadták el az első zsidótörvényt (1938), amely vallási alapon korlátozta a zsidók arányát bizonyos értelmiségi munkakörökben. Imrédy végül nyíltan a szélsőjobboldali módszerek felé fordult, de Horthy kormányzó 1939 februárjában lemondatta.