Gazdasági kimerülés: Az anyagcsatává vált háborút a központi hatalmak hadigazdasága 1918-ra elvesztette; nem tudták tovább ellátni a frontot és a hátországot, ahol sztrájkok törtek ki.
Fegyverszünetek: Az összeomlást az antant balkáni offenzívája indította el. Elsőként Bulgária és az Oszmán Birodalom kapitulált, majd az Osztrák–Magyar Monarchia (1918. november 3., Padova) és végül Németország (1918. november 11., Compiègne) is aláírta a fegyverszünetet.
Politikai fordulat: Németországban II. Vilmos lemondott, és az állam köztársasággá alakult.
A versailles-i békekonferencia (1919–1920)
Diktátumjelleg: A konferencia 1919 januárjában ült össze. Csak a győztesek tanácskoztak, a veszteseket és a semleges államokat nem hívták meg, így a békék „diktátumok” voltak.
Ellentétes elvek:
Wilson amerikai elnök a nemzeti önrendelkezést hirdette meg (népszavazások útján).
Ezzel szemben a gyakorlatban a nagyhatalmi érdekek (gazdasági, stratégiai célok) érvényesültek, és a háborús felelősséget kizárólag a vesztesekre hárították.
Célok: A vesztesek meggyengítése területelcsatolásokkal, hatalmas jóvátétel fizetésével és hadsereg-korlátozásokkal.
A békerszerződések rendszere
Német béke (Versailles): Szimbolikus helyszínen kötötték meg 1919. június 28-án. Németország elveszítette területének 13%-át (pl. Elzász-Lotaringia), a Rajna-vidéket demilitarizálták.
További békék: Ausztriával Saint-Germain-ben, Bulgáriával Neuilly-ben, Magyarországgal Trianonban, az Oszmán Birodalommal pedig Sèvres-ben (később Lausanne-ban módosítva) kötöttek békét.
Népszövetség: Wilson kezdeményezésére létrehozták a békét felügyelő nemzetközi szervezetet.
Közép-Európa átalakítása és a konfliktusok forrásai
Cordon sanitaire: Franciaország egy franciabarát államokból álló gyűrűvel („egészségügyi kordon”) kívánta elszigetelni Szovjet-Oroszországot és kordában tartani Németországot.
Új államok születése:
Létrejött Lengyelország (a szovjetek elleni harcok árán), Csehszlovákia, a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság (későbbi Jugoszlávia), és jelentősen megnövelték Romániát.
Ezeket az államokat nagyrészt Magyarország és Ausztria korábbi területeiből „jutalmazták” meg.
Instabilitás: Az egységes Monarchia helyén több kisebb, gazdaságilag elzárkózó és etnikailag szintén kevert állam jött létre.
Jelentős nemzeti kisebbségek maradtak (pl. magyarok Romániában és Csehszlovákiában, németek Lengyelországban).
A vesztes államokban felerősödött a revizionizmus (a határok megváltoztatásának igénye).
Kisantant: Csehszlovákia, Románia és az SHS Királyság 1921-ben szövetséget kötött Magyarország ellen, de később nem tudtak ellenállni a német terjeszkedésnek.
