A nemzetiszocialista Németország

A mozgalom gyökerei és az ideológia

Németországban az első világháborús vereség utáni bizonytalanság kedvezett a szélsőséges eszméknek. Ebben a környezetben emelkedett ki a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP), amelynek élén a karizmatikus Adolf Hitler állt.

  • A párt építkezése: Bár egy sikertelen puccskísérlet után Hitler börtönbe került, a párt modern tömegpárttá szerveződött, helyi irodákkal, hatékony propagandával (Joseph Goebbels vezetésével) és félkatonai szervezetekkel, mint az SA és az SS.
  • Világkép: Hitler a Mein Kampf című művében rögzítette céljait: a versailles-i béke igazságtalanságainak felszámolását, a németek egyesítését egy birodalomban és az úgynevezett élettér (Lebensraum) megszerzését.
  • Fajelmélet és gyűlölet: Az ideológia alapja a fajelmélet volt, amely a germánokat felsőbbrendűnek tartotta, míg másokat (például a zsidókat és szlávokat) alacsonyabb rendűnek. Megjelent a nyílt antiszemitizmus és az antikommunizmus is.

Út a hatalomhoz és a diktatúra kiépítése

Az 1929-ben kezdődő gazdasági világválság hozta el a fordulatot: a tömeges munkanélküliség miatt az emberek fogékonyabbá váltak a náci ígéretekre.

  • Hatalomátvétel: 1933 januárjában Hindenburg köztársasági elnök Hitlert nevezte ki kancellárrá.
  • A demokrácia felszámolása: Hitler rövid idő alatt totális diktatúrát épített ki. A felhatalmazási törvénnyelkiiktatta a parlamentet, betiltotta az ellenzéki pártokat, és felszámolta a többpártrendszert.
  • A „Führer”: Hindenburg halála után, 1934-ben Hitler egyesítette az államfői és kormányfői hatalmat: ő lett a Führer (Vezér). A párton belüli ellenfeleivel a „hosszú kések éjszakáján” számolt le.

Élet a Harmadik Birodalomban

A náci állam, vagyis a Harmadik Birodalom az élet minden területét ellenőrizte.

  • Terror és propaganda: Aki szembehelyezkedett a rendszerrel, azt a politikai rendőrség, a Gestapo üldözte, vagy koncentrációs táborba (pl. Dachau, Mauthausen) zárták. Eközben a propaganda folyamatosan a náci sikereket sulykolta.
  • Gazdasági „sikerek”: A náci hatalom elfogadottságát növelte, hogy állami beruházásokkal (pl. autópálya-építések, hadiipar fejlesztése) felszámolták a munkanélküliséget. A szabadidő hasznos eltöltésére létrehozták a Kraft durch Freude mozgalmat.
  • Faji kirekesztés: A zsidóság elleni fellépés állami szintre emelkedett. 1935-ben a nürnbergi törvényekmegfosztották őket jogaiktól, 1938-ban pedig a kristályéjszaka során országos pogromot rendeztek ellenük.

Összegzés: A totális állam pillérei

A rendszer stabilitását három dolog biztosította: a megfélemlítés (terror), a propaganda és a gazdasági intézkedések révén elért szociális biztonság érzete. Ez vezetett oda, hogy a német társadalom nagy része elfogadta vagy passzívan támogatta a náci uralmat.