Az Osztrák–Magyar Monarchia összeomlása: Az első világháborús vereséget követően a birodalom szétesett, és a nemzetiségek sorra csatlakoztak a szomszédos országokhoz.
A nagyhatalmi érdekek érvényesülése: Bár a békerendszer elvileg a nemzeti önrendelkezést hirdette, a gyakorlatban a győztesek, különösen Franciaország stratégiai érdekei döntöttek.
A cél egy franciabarát szövetségi rendszer (Lengyelország, Csehszlovákia, Románia, SHS Királyság) létrehozása volt Közép-Európában, ami miatt gyakran figyelmen kívül hagyták az etnikai határokat a gazdasági és katonai szempontok javára.
A béke megszületése: Tárgyalások helyett diktátum
A békekonferencia jellege: A veszteseket nem hívták meg az előkészítésre, csak a kész feltételek aláírására; a határokat a szomszédos utódállamok javaslatai alapján húzták meg.
A magyar küldöttség erőfeszítései: 1920 januárjában Apponyi Albert vezetésével érkezett meg a delegáció, amely komoly dokumentációval, többek között Teleki Pál „vörös térképével” próbálta szemléltetni a magyar etnikai tömböket.
Az aláírás: Az érvelések nem hoztak érdemi változást. A békét 1920. június 4-én írták alá a Nagy-Trianon palotában. Magyar részről két politikailag súlytalan személyiséget jelöltek ki erre a feladatra.
A békediktátum tartalma
Területi és népességi veszteségek: Magyarország elveszítette területének kétharmadát (282 ezer km²-ről 93 ezerre csökkent) és lakosságának 60%-át (18,2 millióról 7,6 millióra).
Elcsatolt területek:
Romániához: Erdély, Partium és a Kelet-Bánság (ez a terület önmagában nagyobb volt, mint a megmaradt Magyarország).
Csehszlovákiához: Felvidék és Kárpátalja.
SHS Királysághoz: Délvidék, Horvátország és a Nyugat-Bánság.
Ausztriához: Burgenland (Őrvidék).
Katonai és pénzügyi korlátozások: A hadsereg létszámát 35 000 főben maximálták, megtiltották a modern fegyvernemeket (repülő, páncélos) és eltörölték az általános hadkötelezettséget. Emellett az országnak jelentős jóvátételt kellett fizetnie.
A béke tragikus következményei
Kisebbségi sors: 3,3 millió magyar került a határokon túlra, akiknek a kisebbségi jogait az utódállamok a garanciák ellenére sem tartották be (vagyonszétosztás a magyarok kárára, iskolák támogatásának megvonása, kényszerasszimiláció).
Menekültkérdés: Több mint 400 000 magyar kényszerült elhagyni szülőföldjét és áttelepülni a megcsonkított anyaországba.
Gazdasági összeomlás: Az egységes vámterület megszűnt, a vasúthálózatot a határok szétvágták (például a Nagyvárad–Fiume vonalat négy helyen), és az ország elveszítette nyersanyaglelőhelyeinek és ipari központjainak jelentős részét.
Irredentizmus és az első revíziós siker
Nemzeti minimum: A magyar társadalom és a politika egységesen elutasította a békét, és célul tűzte ki annak felülvizsgálatát (revízió).
Sopron, a leghűségesebb város: 1921-ben a Rongyos Gárda ellenállása kényszerítette ki a tárgyalásokat, aminek eredményeként népszavazást tartottak Sopronban. Itt a lakosság a német többség ellenére a Magyarországhoz tartozás mellett döntött, példát mutatva az önrendelkezési elv érvényesíthetőségére.
