A második ipari forradalom kibontakozása és jellemzői
A 19. század második felében az ipar fejlődése új lendületet vett, amely alapjaiban változtatta meg a termelést és a társadalmat.
- Az üzemméretek növekedése: A fejlődés hatására az üzemek óriásira nőttek, amit az új gyarmati piacok és nyersanyagforrások bevonása is segített.
- Tömegtermelés: Az urbanizáció révén megnövekedett munkaerő állt rendelkezésre, ami lehetővé tette a futószalagos tömegtermelés bevezetését.
- Tudomány és tőke kapcsolata: A fejlesztéseken egyre több tudós és kutatóintézet dolgozott. Ezt a folyamatot a bankok és a részvénytársasági forma biztosította hatalmas tőke tette lehetővé, aminek köszönhetően New Yorkvilágszintű jelentőségű várossá vált.
Sajátosságok Közép- és Kelet-Európában (Magyarország)
Ebben a régióban az ipari forradalom két hulláma szinte egyszerre jelent meg, ami különösen dinamikus fejlődésteredményezett.
- Magyarország az élvonalban: Hazánk élen járt az új vívmányok alkalmazásában; például Európában az első elektromos közvilágítás Temesváron valósult meg.
- Számos magyar szabadalom: A korszakban rengeteg világraszóló magyar találmány született.
Energiaforrások és a közlekedés forradalma
Az ipar motorját az új és megújuló energiaforrások, valamint a mobilitás növekedése adta.
- Energiahordozók: Bár az elsődleges forrás még a szén maradt, megjelent a kőolaj és a villamosság (Edison) is.
- A belső égésű motor: Otto, Daimler és Benz munkássága elindította a közúti közlekedés fejlődését.
- Magyar közreműködés: A motor működéséhez elengedhetetlen porlasztót Bánki Donát és Csonka Jánosalkotta meg.
- Autógyártás: A leghíresebb sorozatgyártott autó a Ford T-modell lett, amelynek tervezésében Galamb József játszott kulcsszerepet.
- Vasút, hajózás és repülés: A gőzgépet tovább tökéletesítették (100 km/h feletti vonatok, óceánjárók), míg a levegőben megjelent a Wright fivérek repülőgépe és a Zeppelin-féle léghajó.
Elektronika és távközlés
Az elektromosság alkalmazása alapvetően formálta át a mindennapokat és a hírközlést.
- Világítás és szórakozás: Edison feltalálta az izzólámpát, a fonográfot és a filmet.
- Elektromos áram ipari használata: A transzformátor tette lehetővé a hatékony áramfelhasználást, amelyet a Ganz gyár mérnökei (Déry Miksa, Bláthy Ottó, Zipernovszky Károly) fejlesztettek ki.
- Vontatás: Kandó Kálmán és a Ganz gyár világszínvonalú eredményeket ért el a villanymozdonyok fejlesztésében.
- Távközlés: Bell (telefon) és Marconi (drót nélküli távíró) mellett Puskás Tivadar neve merül fel a telefonközpontfeltalálójaként.
Vegyipar és hadiipar
A kémiai kutatások új iparágakat hoztak létre és modernizálták a hadviselést.
- Petrolkémia és robbanóanyagok: Megjelent a kőolajvegyészet és a nitrogénvegyészet. Alfred Nobel feltalálta a dinamitot, ami forradalmasította a bányászatot.
- Mezőgazdaság és gyógyszergyártás: Megjelent a műtrágya, és fellendült a gyógyszeripar (pl. Aspirin). Ekkor alapították a nagy magyar gyógyszergyárakat is (Egis, Richter, Chinoin).
- Hadiipar: A hadseregek óriási megrendelőkké váltak. Megjelent a TNT katonai használata és a korszak jelképe, a csatahajó (dreadnought).