A szabadságharc kirobbanásának okai és háttere
A konfliktus alapja a Habsburg udvar és a magyar rendek alapvetően eltérő jövőképe volt. Míg a magyarok az 1526 előtti függetlenséget és a rendi jogok tiszteletben tartását várták, I. Lipót meghódított tartományként kezelte az országot, és ki akarta terjeszteni az abszolutizmust.
- Sérelemrendszer: A nemességet súlyosan érintette az Újszerzeményi Bizottság működése (birtokigazolás kényszere, 10%-os fegyverváltság), valamint az ellenállási jogról és a szabad királyválasztásról való lemondás.
- Társadalmi feszültségek: Az erőszakos ellenreformáció vallási sérelmeket okozott. A „vitézlő rend” tagjait, a végvári katonákat szélnek eresztették, a jobbágyokat pedig elviselhetetlen adóterhek (porció, forspont) sújtották.
- Nemzetközi kontextus: A török kiűzése után a Habsburg Birodalom megerősödött, de a spanyol örökösödési háború lekötötte erőit nyugaton, ami lehetőséget teremtett a magyar felkelésre.
II. Rákóczi Ferenc útja a vezérségig
A nagy múltú Rákóczi-család sarját kezdetben a császár hűségére nevelték, de szomszédja, Bercsényi Miklós hatására a magyar ügy mellé állt. Miután XIV. Lajos francia királlyal folytatott titkos levelezése kitudódott, börtönbe került, ahonnan Lengyelországba menekült. Itt keresték fel a tiszaháti felkelők (Esze Tamás), és ez a paraszti mozgalom adta a szabadságharc végső lökését.
A szabadságharc menete és államszervezete (1703–1711)
Rákóczi célja a rendi sérelmek orvoslása, minimumként Erdély önállósága, maximumként pedig a Habsburgoktól való teljes elszakadás volt.
- Társadalmi összefogás: Az 1703-as vetési pátenssel Rákóczi mentesítette a harcoló jobbágyokat a földesúri terhek alól, így sikerült a nemességet és a parasztságot is a zászlaja alá gyűjtenie.
- Katonai helyzet: A kuruc haderő (szemben a császárpárti labancokkal) gyorsan elfoglalta az ország nagy részét, de az erődített várakkal nem boldogult, és a nyílt csatákban alulmaradt a képzettebb császári sereggel szemben.
- Államszervezés:
- 1704: Rákóczit erdélyi fejedelemmé választják.
- 1705, szécsényi országgyűlés: Létrejön a rendi konföderáció, Rákóczi vezérlő fejedelem lesz.
- Gazdaság: A harcokat a Rákóczi-birtokokból, francia segélyekből és a gyorsan elértéktelenedő rézpénzből (libertás) finanszírozták.
- 1707, ónodi országgyűlés: Kimondják a Habsburg-ház trónfosztását és a nemesség megadóztatását.
A szabadságharc hanyatlása és a szatmári béke
A fordulópontot az 1708-as trencséni vereség jelentette, amit az 1710-es romhányi vereség követett. A francia támogatás csökkent, a porosz és orosz szövetségi kísérletek pedig sorra elbuktak.
- A megegyezés: Miközben Rákóczi Lengyelországban tárgyalt, Károlyi Sándor kuruc generális egyezkedni kezdett a császári csapatok élére kinevezett Pálffy Jánossal.
- 1711, szatmári béke: A kurucok a nagymajtényi síkon letették a zászlót. A béke egy reálpolitikai kompromisszum volt:
- A császár biztosította a rendi jogokat, a szabad vallásgyakorlatot és amnesztiát adott.
- A magyarok elfogadták a Habsburgok örökös királyságát, lemondtak az ellenállási jogról és Erdély különállását is tudomásul vették.
A szabadságharc bár katonailag nem győzött, de biztosította Magyarország önállóságának fennmaradását a birodalmon belül. Rákóczi nem fogadta el a békét, és végül emigrációba kényszerült, Rodostóban hunyt el.