A diktatúra születése és az államszervezet kialakítása
A hatalomátvétel: 1917-re Oroszország gazdasága összeomlott a háború alatt, ami márciusban a cári rendszer bukásához, majd novemberben a Lenin vezette bolsevikok puccsához vezetett.
Polgárháború és egypártrendszer: A véres polgárháborúban a Trockij vezette Vörös Hadsereg győzött, felszámolva minden ellenséges politikai erőt, így jött létre a többpártrendszert felváltó egypárti pártállam.
A Szovjetunió megalakulása: 1922-ben jött létre a Szovjetunió, amely papíron tagköztársaságok föderációja volt, a valóságban azonban egy Moszkvából irányított birodalomként működött.
Sztálin hatalomra kerülése és a totális diktatúra
Utódlási harc: Lenin 1924-es halálát követően hatalmi harc indult, amelyből Sztálin került ki győztesen, ellenfeleit (köztük Trockijt) fokozatosan kiszorítva a hatalomból.
A személyi diktatúra: 1927 és 1929 között kiépült a totális diktatúra, ahol az állam irányítása a pártfőtitkár és a Politikai Bizottság kezében összpontosult, kiterjedve az élet minden területére.
A sztálini gazdaságpolitika: Iparosítás és kollektivizálás
Tervgazdaság: Sztálin a „szocializmus egy országban” elvét hirdette meg, célul tűzve ki, hogy a Szovjetunió ipari nagyhatalommá váljon. Bevezették a tervutasításos rendszert és az ötéves terveket.
Erőltetett iparosítás: A nehézipar fejlesztését a lakosság életszínvonalának csökkentéséből, gabonaexportból és kényszermunkából finanszírozták. A termelést sikertelen munkaversenyekkel (sztahanovizmus) próbálták ösztönözni.
Mezőgazdaság átalakítása: Erőszakos kollektivizálás vette kezdetét, a parasztokat termelőszövetkezetekbe (kolhoz) vagy állami gazdaságokba (szovhoz) kényszerítették. A „kulákok” ellenállását megtörték, a beszolgáltatások és a rossz gazdálkodás pedig hatalmas éhínséghez, például az ukrajnai holodomorhoz vezettek.
Ideológia, terror és propaganda
Az osztályharc ideológiája: A rendszer célja a kommunizmus elérése volt az „ellenséges osztályok” (kulákok, egyház, burzsoázia) megsemmisítése árán.
A terror gépezete: A megfélemlítés legfőbb eszköze a belügyi népbiztosság (NKVD) volt, melynek hírhedt vezetője Berija lett. Az egész országot behálózta a kényszermunkatáborok rendszere, a GULAG.
Elrettentés: A politikai ellenfeleket koholt vádak alapján indított koncepciós perekben ítélték el, miközben az országon időről időre megtorlási hullámok söpörtek végig.
Személyi kultusz: A propagandagépezet Sztálin alakja köré vallásos tiszteletet, személyi kultuszt épített, a művészetekben pedig kötelezővé tette a szocialista realizmus stílusát.
