A háború mélyebben gyökerező okai
A világháború nem váratlanul pattant ki, hanem hosszú évtizedek feszültségei vezettek hozzá.
- Gazdasági és birodalmi ellentétek: Németország dinamikus fejlődése megbontotta a hatalmi egyensúlyt. Az európai nagyhatalmak között éles verseny alakult ki a gyarmatokért és azok újraosztásáért (imperializmus).
- Területi viták: Franciaország és Németország között Elzász-Lotaringia kérdése okozott állandó feszültséget.
- A balkáni „lőporos hordó”: A térségben agresszív nemzetállamok emelkedtek fel, miközben az Osztrák–Magyar Monarchia (OMM) és Oroszország rivalizált a befolyásért. A helyzetet súlyosbította az etnikai kevertség és a nagyhatalmak egymásnak ellentmondó támogatása.
A háború közvetlen kiváltó oka (Casus belli)
- Bosznia helyzete: A Monarchia előbb megszállta, majd bekebelezte Bosznia-Hercegovinát, ami sértette a szerb irredentista törekvéseket és az orosz érdekeket is.
- A szarajevói merénylet: 1914. június 28-án Szerbiában kiképzett merénylők meggyilkolták Ferenc Ferdinándtrónörököst, aki egy elrettentésnek szánt hadgyakorlatra érkezett Szarajevóba.
- Hadüzenetek: A németekkel való egyeztetés után a Monarchia ultimátumot küldött, majd 1914. július 28-án hadat üzent Szerbiának. A szövetségi rendszerek miatt a nagyhatalmak sorra beléptek a konfliktusba.
A nyugati front és az állóháború
Ez volt a világháború fő hadszínere, ahol főleg német, brit és francia (később amerikai) csapatok harcoltak.
- A Schlieffen-terv kudarca: A németek eredeti terve a franciák gyors lerohanása volt (villámháború), hogy aztán keletre csoportosíthassák erejüket. A német betörés azonban a Marne folyónál elakadt.
- Lövészárok-hadviselés: A felek beásták magukat, és kialakult a hosszú évekig tartó állóháború. A frontvonalak alig mozdultak el, miközben a katonák embertelen körülmények között (sár, „senki földje”) harcoltak.
- Vérszivattyúk és új fegyverek: Olyan hatalmas pusztítással járó csaták zajlottak le, mint a verduni és a somme-i (1916). Megjelentek a modern hadviselés eszközei: a harci gáz és a harckocsi.
Hadviselés a világtengereken
A tengeri harcok fő célja egymás gazdasági kivéreztetése volt.
- Tengeri blokád: A britek blokád alá vonták Németországot, míg a németek és törökök Oroszországot zárták el a külvilágtól. Ez súlyos gazdasági nehézségeket okozott.
- Nagy csaták: A nyílt tengeri összecsapások ritkák voltak. A legnagyobb a jütlandi csata (1916) volt, amely bár német győzelmet hozott, a brit fölényt nem tudta megtörni.
- Tengeralattjáró-háború: Németország olcsóbb megoldásként tengeralattjárókkal próbálta térdre kényszeríteni a briteket a szigetek körüli blokáddal. Ez a stratégia végül az USA hadbalépéséhez vezetett.