A háború új és kegyetlen arca
Az első világháború alapjaiban változtatta meg a hadviselést, amit a modern technika és a tömeghadseregekjellemeztek.
- Villámháború helyett állóháború: A kezdeti gyors győzelemben bízó terveket (villámháború) hamar felváltotta a lövészárkokba merevedett állóháború. A védelmi fegyverek, mint a géppuska, annyira hatékonyak lettek, hogy még a hatalmas túlerőben lévő támadókat is meg tudták állítani.
- Anyagcsaták és hadigazdaság: A háború kimenetelét már nemcsak a tábornokok zsenialitása, hanem a hadiipar és a gazdaság teljesítőképessége döntötte el (anyagcsata). Az államok bevezették a hadigazdaságot, a lakosságot pedig jegyrendszerrel és propagandával próbálták kordában tartani.
- Iparosított emberölés: Új, pusztító fegyverek jelentek meg, mint a harci gáz, a tank, a repülőgép és a hatalmas csatahajók.
A szembenálló felek
A világ két nagy szövetségi rendszerre szakadt:
- Központi hatalmak: Fő ereje Németország (II. Vilmos vezetésével) és az Osztrák–Magyar Monarchia volt. Később csatlakozott az Oszmán Birodalom (1914) és Bulgária (1915).
- Antant: Magját Franciaország, Oroszország és Nagy-Britannia alkotta. Hozzájuk csatlakozott többek között Japán (1914), Olaszország (1915), Románia (1916) és végül a döntő erőt jelentő Amerikai Egyesült Államok (1917).
Magyarország részvétele és a frontok
Magyarország a Monarchia részeként, egy közös birodalmi döntés után lépett hadba, bár Tisza István miniszterelnök kezdetben tartott a háborútól.
- Küzdelmek a frontokon: A magyar katonák (összesen 3,8 millió mozgósított személy) minden fronton ott voltak.
- A balkáni fronton 1915-re szállták meg Szerbiát.
- A keleti fronton az oroszok ellen Galíciában és a Kárpátokban vívtak véres csatákat (pl. Przemyśl ostroma, gorlicei áttörés).
- Az olasz fronton az Isonzó-folyónál és a Doberdó-fennsíkon folytak embert próbáló küzdelmek.
- A román fronton a kezdeti betörés után a magyar-német erők ellentámadásba lendültek és Bukarestet is elfoglalták.
- Haditengerészet: A magyarok a flottában is szolgáltak, leghíresebb parancsnokuk Horthy Miklós volt (pl. otrantói csata).
Összeomlás és a hátország válsága
A háború elhúzódása felemésztette a hátország tartalékait:
- Hátországi nyomor: 1917–18-ra a hadigazdaság, a jegyrendszer és az élelmiszerhiány miatt mindennapossá váltak a sztrájkok és tüntetések.
- Vezetésváltás: 1916-ban meghalt Ferenc József, utóda, IV. Károly már reformokat és békét szeretett volna, de nem tudta megállítani a folyamatokat.
- Politikai ellenzék: Felerősödött a békét követelő ellenzék, melynek vezéralakja Károlyi Mihály lett.
A háború mérlege Magyarország számára tragikus volt: 500 ezer halott, másfél millió sebesült és 800 ezer hadifogoly.