A polgári nemzetállam fogalma és általános jellemzői
A polgári nemzetállam egy új, 19. századi államfogalom, amely a korábbi rendi-dinasztikus állammodell helyébe lépett. Kialakulásának hátterében a felvilágosodás, a liberalizmus és a nacionalizmus eszméi, valamint a technikai fejlődés és az urbanizáció álltak.
- Közigazgatási egységesítés: A dinasztikus államok felbomlásával párhuzamosan egységes nemzeti keretek jöttek létre, ahol az autonómiák háttérbe szorultak, és megindult a nemzeti asszimiláció.
- Társadalmi jogegyenlőség: A rendi különbségek megszűntek, és megkezdődött a különböző csoportok (jobbágyok, feketék, nők, vallási kisebbségek) emancipációja.
- Alkotmányosság: Az állam alapja a népszuverenitás és a népképviselet lett, ahol az állampolgárok döntenek az állam irányításáról.
- Fokozott állami szerepvállalás: Az állam feladatai kibővültek, ami kiterjedtebb bürokráciát és ellenőrzést vont maga után.
A német nemzetállam megteremtése
Németországban az egységesülés igénye a 19. században vált sürgetővé a korábbi széttagoltság után.
- Egységesülés katonai úton: Bismarck porosz kancellár vezetésével, Ausztria (1866) és Franciaország (1870) legyőzésével jött létre a „kisnémet” egység.
- A Német Császárság (1871): Föderatív államként jött létre, de erős császári hatalommal, közös valutával (márka) és egységes hadsereggel.
- Modern állami funkciók: Itt vezették be a világon először az állami nyugdíjat (társadalombiztosítást), és a Kulturkampf során az egyházi jogköröket (pl. oktatás) állami kézbe vették.
Az Amerikai Egyesült Államok egységesülése
Az USA szövetségi államként jött létre, ahol a központi hatalom jogkörei fokozatosan nőttek.
- Polgárháború (1861–1865): Az északi iparos és a déli rabszolgatartó berendezkedés ellentéte vezetett a harchoz, melynek eredményeként az egység fennmaradt.
- Jogegyenlőség és rabszolgafelszabadítás: Lincoln 1863-ban felszabadította a rabszolgákat, bár a feketék teljes egyenjogúsítása csak a 20. században valósult meg.
- Alkotmányos keretek: A népképviseleti kongresszus és a felelős kormány elvei már a függetlenségi háború idején rögzültek.
A magyar polgári állam kiépülése a dualizmus korában
Magyarországon a modern állam kiépítése leginkább Tisza Kálmán miniszterelnöksége (1875–1890) alatt zajlott.
- Közigazgatási reformok: Egyesítették az ország részeit (pl. Erdély), és kiépítették az egységes vármegyerendszert, ahol a kormány súlya (főispánok) nőtt a helyi érdekekkel szemben.
- Állami bürokrácia és rendvédelem: A hivatalnoki kar munkát adott a birtokát vesztett nemességnek (dzsentri), és létrejött a modern rendőrség és csendőrség.
- Egyházpolitika és oktatás: Wekerle Sándor idején választották el élesebben az államot és az egyházat (pl. polgári házasság). Eötvös József 1868-as népiskolai törvénye bevezette az általános tankötelezettséget.
A női emancipáció kezdetei
Az ipari forradalom és a polgári állam kiépülése megváltoztatta a nők helyzetét, új munkalehetőségeket teremtve (gépírónő, tanítónő).
- Küzdelem a jogokért: A nők kezdetben nem járhattak egyetemre és nem volt választójoguk.
- Szüfrazsettek: Angliából indult mozgalom a női választójogért, de az igazi áttörést csak az első világháború hozta meg ezen a téren.