A felvilágosodás és az új hatalmi legitimáció
- A felvilágosodás fogalma: Ez a 18. századi eszmeáramlat Angliából indult, majd Franciaországon keresztül terjedt el, és egy teljesen új világ- és társadalomképet hozott létre.
- Népszuverenitás (népfelség elve): Ez a legfontosabb új hatalmi elv, amely kimondja, hogy a hatalom nem Istentől, hanem a néptől származik.
- A társadalmi szerződés: John Locke elmélete szerint az egyének szabadnak születnek, de szabadságuk egy részéről lemondanak az állam javára az anarchia elkerülése érdekében. Fontos eleme, hogy a hatalom visszavonható, ha az állam megszegi ezt a szerződést.
Főbb államelméleti irányzatok
A források két meghatározó gondolkodót és rendszert emelnek ki:
- Montesquieu és a hatalmi ágak megosztása:
- A zsarnokság (például az abszolutizmus) elkerülése érdekében szükséges a három hatalmi ág – törvényhozó, végrehajtó és bírói – szétválasztása.
- A népszuverenitást a képviseleti rendszer útján látja megvalósíthatónak, ahol a nép választott képviselőkön keresztül gyakorolja hatalmát a népképviseleti országgyűlésekben.
- Rousseau és a közvetlen demokrácia:
- Rousseau elvetette a képviseleti rendszert, mert véleménye szerint az elválasztja a hatalmat a néptől és zsarnoksághoz vezethet.
- Helyette a közvetlen demokráciát szorgalmazta, ahol a nép akarata (általános akarat) népszavazások útján érvényesül. Úgy vélte, ha a teljes nép részt vesz a döntéshozatalban, nincs szükség a hatalmi ágak megosztására.
Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata (1789)
A források szerint ez az irat a felvilágosult államelmélet alapdokumentuma, melyet a francia forradalom kitörése után az Alkotmányozó Nemzetgyűlés fogadott el.
- Hatások és alapelvek: A dokumentumra hatott az amerikai Függetlenségi Nyilatkozat. Alappillérei a jogegyenlőség és a törvény előtti egyenlőség.
- Polgári szabadságjogok: Ezek minden polgárra érvényesek, származástól függetlenül, és csak a törvényhozás korlátozhatja őket. Ide tartozik:
- A szólás-, sajtó-, gyülekezési- és vallásszabadság.
- A mozgásszabadság és a lelkiismereti szabadság.
- Tulajdonjog: A források kiemelik a magántulajdon szentségét és sérthetetlenségét.
- Jogállamiság: A nyilatkozat rögzíti a népfelség elvét, az alkotmányosságot (hatalommegosztás, kormányzati felelősség) és az ártatlanság vélelmét.