Az ellenreformáció és a katolikus megújulás Európában
- A katolikus reakció késlekedése és kettőssége: Az egyház kezdetben csak hagyományos eszközökkel (kiközösítés) reagált a reformációra, így egész országok szakadtak el a katolicizmustól. A válasz végül két úton érkezett: az adminisztratív és akár erőszakos ellenreformáció (pl. protestánsokat sújtó törvények, Szent Bertalan éjszakája), valamint a békés eszközökkel operáló katolikus megújulás (oktatás, hitvitasz) útján.
- A tridenti zsinat (1545–1563): Ez volt a megújulás központi eseménye, ahol eltörölték a búcsúcédulák árusítását, de megerősítették a pápa tekintélyét és a katolikus dogmákat. Szigorú egyházfegyelmet vezettek be: előírták a püspökök helyben lakását és a papok folyamatos ellenőrzését.
- A jezsuita rend (Societas Jesu): Az 1540-ben Loyolai Szent Ignác által alapított rend a katolicizmus védelmének és a pápa szolgálatának legfőbb eszköze lett. Fegyelmezett, jól képzett szerzeteseik iskolákat alapítottak, prédikáltak és uralkodók gyóntatóiként politikai befolyással is bírtak.
- Intézményi szigor: Az ellenreformációt szolgálták az olyan adminisztratív intézkedések is, mint az inkvizícióújbóli felállítása és a tiltott könyvek jegyzékének (Index) összeállítása. A korszakot vallási intolerancia és vallásháborúk jellemezték, a türelem csak lassan jelent meg (példa erre az 1568-as tordai határozat Erdélyben).
A barokk: A megújulás művészeti nyelve
- A stílus célja: A 16–18. század között domináló barokk célja a hívők lenyűgözése és az Isten, az egyház, valamint az uralkodók hatalmának demonstrálása volt.
- Jellemzői: Monumentalitás, túldíszítettség, csigavonalak, illúziókeltés, valamint érzelmi túlfűtöttség és mozgalmasság.
- Példák: Mintaképe a római Il Gesù templom, de Magyarországon is megjelent, például Zircen vagy a győri székesegyházban.
Katolikus megújulás Magyarországon
- A katolicizmus mélypontja: A 16. század végére az ország zöme protestánssá vált. Ennek okai a világias életet élő főpapok, valamint a török hódítás voltak, amely szétzilálta az egyházszervezetet (6 püspök halt meg Mohácsnál, a központok menekülni kényszerültek, pl. Esztergom helyett Nagyszombatba).
- A Habsburg-udvar szerepe: A katolikus megújulás az udvarból indult ki, mivel a hierarchikus egyház jól illeszkedett az abszolutizmushoz, és a pápa támogatása elengedhetetlen volt a török elleni harchoz.
- Pázmány Péter (1616-tól esztergomi érsek): A magyar katolikus megújulás kulcsfigurája. Református környezetből jezsuita hatásra katolizált; kiváló hitszónok volt, aki felismerte, hogy a katolicizmust össze kell egyeztetni a magyar rendi hagyományokkal.
- Kulturális vívmányok:
- Oktatás: Pázmány 1635-ben megalapította a nagyszombati egyetemet.
- Irodalom és Biblia: Megszületett az első teljes katolikus bibliafordítás (Káldi György), Pázmány hitvitázó írásai pedig a magyar barokk irodalom csúcsát jelentették.
- Barokk művészet: Ebben a stílusban épült újjá az ország a 18. században (pl. Fertőd, Gödöllő palotái), és ide sorolható a korszak legjelentősebb eposza, a Szigeti veszedelem is.
A folyamatok eredményeként a 17. század végére Magyarország lakosságának többsége fokozatosan visszatért a katolikus hitre.