A Magyar Királyság helyzete és az oszmán fenyegetés
- Változás az Oszmán Birodalom élén: 1520-ban I. Nagy Szulejmán került trónra, aki újult erővel indította meg a nyugati hódításokat.
- Belső válság Magyarországon: Az 1516-ban trónra lépő, fiatal II. Lajos mozgásterét a bárói ligák erősen korlátozták. Az állami bevételek a Mátyás-korihoz képest jelentősen visszaestek, ami veszélyeztette a déli végvárrendszer fenntartását.
- Külpolitikai elszigeteltség: A Habsburgok figyelmét lekötötte a Franciaország elleni háború, így a magyar király nem számíthatott jelentős külső segítségre.
Közvetlen előzmények (1521–1526)
- Nándorfehérvár eleste: 1521. augusztus 29-én a törökök elfoglalták az ország kulcsfontosságú kapuját, Nándorfehérvárt.
- Szervezetlen védelem: A védelem megszervezésével megbízott Tomori Pál kalocsai érseknek nem volt elegendő ereje és forrása a hatékony ellenálláshoz.
- A török offenzíva: 1526-ban Szulejmán újabb hadjáratot indított. Pétervárad bevétele után szabaddá vált az út az ország belseje felé.
A mohácsi csata (1526. augusztus 29.)
- Az erőviszonyok: A mohácsi síkon a mintegy 60 000 fős török sereg állt szemben a 20–25 000 fős magyar haderővel.
- Taktikai hibák:
- A magyar sereg egész napos várakozás után, fáradtan bocsátkozott harcba.
- A kiegészítő hadak (Szapolyai erdélyi serege, a cseh és német zsoldosok, valamint a horvát erők) nem érkeztek meg időben a csatatérre.
- A vereség: A magyar nehézlovas támadás megtört a janicsárok és a tüzérség sortüzén.
- Súlyos veszteségek: Az ország vezetőinek és főpapjainak jelentős része elesett. A tragédiát tetézte, hogy a menekülő II. Lajos király is életét vesztette.
A csata következményei és a kettős királyválasztás
- Védtelen ország: A győzelem után Szulejmán kifosztotta a védtelenül maradt Budát, majd kivonult az országból. Bár Magyarország időt nyert, a végvárrendszer megsemmisült.
- Trónharcok és megosztottság: A király halála után két jelölt is bejelentette igényét a trónra:
- Szapolyai János: Székesfehérváron koronázták meg. Mellette szólt érintetlen serege, birtokhatalma, valamint a korábbi határozat, amely nemzeti király választását írta elő a Jagelló-ház kihalása esetén.
- Habsburg I. Ferdinánd: Pozsonyban választotta királlyá a bárók egy csoportja. Támogatói bátyja, V. Károly császár erejére és a korábbi házassági szerződésekre hivatkoztak, amelyek révén Magyarország perszonáluniós kapcsolatba került az osztrák és cseh területekkel.
A források alapján ez a kettős választás vezetett a későbbi trónharcokhoz és az ország tartós megosztottságához.