A reformáció előzményei és a katolikus egyház válsága
A változó közgondolkodás: A középkor végén az egyház szorosan összefonódott a világi hatalommal, ám a személyes vallásosság iránti növekvő igényt már nem tudta megfelelően követni.
Reneszánsz pápaság: A 16. század eleji pápák (például VI. Sándor és II. Gyula) fényűző életmódja és a monumentális építkezések (Szent Péter-bazilika) finanszírozása visszatetszést keltett a hívőkben.
Búcsúcédulák: A válság közvetlen kiváltó oka a búcsúcédulák árusítása volt, amelyek pénzért kínáltak mentességet a bűnökért járó túlvilági vezeklés (tisztítótűz) alól. Luther fellépését különösen az háborította fel, hogy az ebből befolyó összegeket a mainzi érsek adósságainak törlesztésére is fordították.
A lutheri (evangélikus) reformáció
A kezdet:Luther Márton Ágoston-rendi szerzetes 1517. október 31-én tette közzé 95 pontját Wittenbergben, amivel eredetileg csak egyházi vitát akart kezdeményezni.
Főbb tanítások:
Sola Fide: Az üdvösség kizárólag Isten kegyelméből, a hit által érhető el.
Sola Scriptura: A hit egyedüli forrása a Szentírás, így a katolikus szent hagyományok elvethetők.
Szentségek: A hét katolikus szentségből csak kettőt (keresztség, úrvacsora) tartott meg, de elvetette az átlényegülés tanát.
Közvetítő egyház elvetése: Isten és ember kapcsolatához nincs szükség az egyház közvetítésére.
Társadalmi és politikai következmények: Luther lefordította a Bibliát németre, bevezette az anyanyelvű istentiszteletet, és elvetette a papi nőtlenséget (cölibátus). A mozgalom lehetővé tette az egyházi vagyon világi kézbe vételét (szekularizáció), ami megnyerte a német fejedelmek támogatását.
A kálvini (református) reformáció
Genfi központ:Kálvin János francia prédikátor Luther tanait továbbfejlesztve 1536-ban jelentette meg főművét, „A keresztény vallás tanítását”.
Teológiai újítások:
Predesztináció: Az eleve elrendelés tana szerint Isten már a születés előtt döntött az ember üdvösségéről vagy kárhozatáról.
Puritanizmus: Kálvin egyszerű, dísztelen templombelsőket és tisztes, szorgalmas életvitelt írt elő.
Gazdasági és politikai hatás: Kálvin engedélyezte a méltányos kamat szedését, ami segítette a tőkés gazdaság fejlődését. Megfogalmazta a zsarnokölési elméletet, amely szerint a hatalmával visszaélő uralkodóval szemben jogosan lehet fellépni.
Egyházszervezet: Eltörölte a hierarchiát; az egyházközségeket a lelkészek és a világi presbiterek közösen irányították.
További irányzatok és a felekezeti megoszlás
Radikális és állami irányzatok: Megjelentek az anabaptisták (felnőttkeresztelők) és az antitrinitáriusok(Szentháromság-tagadók), utóbbiak Erdélyben unitárius néven váltak bevett vallássá. Angliában VIII. Henrik szakítása a pápával hozta létre az anglikán egyházat.
Vallásháborúk és békék: A hitújítás fegyveres konfliktusokhoz vezetett, amelyeket fontos békék zártak le:
1555: Augsburgi vallásbéke („akié a föld, azé a vallás” elve).
1648: Vesztfáliai béke, amely a reformátusokra is kiterjesztette a toleranciát.
A reformáció Magyarországon
Sajátos körülmények: A török hódítás gyengítette a katolikus egyházat, mivel a törökök azt a magyar állam képviselőjének látták, míg a protestánsokkal szemben elnézőbbek voltak.
A terjedés hullámai:
Lutheri irány: Elsőként a szász városokban és a Felvidéken terjedt el. Itt alkotott Sylvester János, aki elkészítette az első magyar Újszövetség-fordítást.
Kálvini irány: A 16. század közepére vált meghatározóvá, központja Debrecen lett (a „kálvinista Róma”). Méliusz Juhász Péter püspöksége alatt a magyar rendi gondolkodáshoz közel álló tanok széles körben elterjedtek.
Unitárius irány: Erdélyben szerveződtek egyházzá Dávid Ferenc vezetésével. Az 1568-as tordai határozatEurópában egyedülálló módon hirdetett vallási türelmet.
Kulturális és oktatási hatások
Anyanyelvűség és könyvnyomtatás: A Biblia nemzeti nyelvekre való lefordítása (például Károli Gáspár Vizsolyi Bibliája 1594-ben) és a nyomdák elterjedése (pl. Misztótfalusi Kis Miklós) fellendítette a kultúrát.
Oktatás: A protestáns egyházak magas színvonalú kollégiumokat alapítottak (Debrecen, Sárospatak, Gyulafehérvár). Jellemzővé vált a peregrináció, vagyis a diákok külföldi egyetemjárása (például Wittenbergbe).
Tudomány: Apáczai Csere János megalkotta az első magyar nyelvű tudományos művet, a Magyar Encyclopediát.
