Az európai munkamegosztás és Magyarország szerepe
- A 16. században Nyugat-Európában jelentős népességnövekedés ment végbe, ami az árforradalommal együtt megnövelte a keresletet a mezőgazdasági termékek iránt.
- Emiatt Közép- és Kelet-Európa szerepe a mezőgazdasági igények kielégítésében felértékelődött, és Magyarország fontos agrár-exportőrré vált.
- A korszak külkereskedelmi mérlege alapvetően pozitív volt, bár a 17. század folyamán ez a mutató némileg romlott.
A háborús pusztítás és a gazdasági környezet változása
- A török kori háborúk jelentős pusztításokat okoztak, ami a táj elvadulásához és a földműveléssel való felhagyáshoz vezetett.
- A szántók helyét sok helyen legelők vették át, miközben nőtt a mocsaras, lápos területek és a futóhomokos vidékek aránya, az erdők pedig pusztultak.
- A lakosság pusztulása és menekülése miatt a népesség a védettebb mezővárosokba tömörült.
Mezőgazdasági ágazatok: Állattenyésztés és bor
- A gabonatermesztés helyett az állattenyésztés, különösen a marhatenyésztés vált meghatározóvá, elsősorban a hódoltsági és alföldi területeken.
- A kereskedelmet a tőzsérek (marhakereskedők) bonyolították, az állatokat pedig a hajdúk (marhahajcsárok) terelték a piacokra.
- A legfontosabb felvevőpiacot az osztrák örökös tartományok és a délnémet területek jelentették.
- Az állatállomány mellett a korszakban a borkivitel is jelentősen fellendült.
Ipar és bányászat
- A tőke és a megfelelő felvevőpiac hiánya miatt nem jöttek létre manufaktúrák, így a céhes ipar maradt az uralkodó.
- A vezető iparág az ötvösmesterség volt, mivel az általuk készített értéktárgyak háborús időkben is könnyen menekíthetőek voltak.
- A nemesfémbányászat jelentősége csökkent, egyrészt a technikai nehézségek (szivattyúzás hiánya a talajvíz miatt), másrészt az árforradalom okozta értékcsökkenés miatt.