A földrajzi felfedezések előzményei és kiváltó okai
A felfedezések hátterében összetett világnézeti, politikai és gazdasági tényezők álltak. A reneszánsz gondolkodásmód és a természettudományok fejlődése nyitottabbá tette az embereket az új ismeretekre, miközben a spanyol és portugál királyságok a mórok feletti győzelem után megerősödve keresték a terjeszkedési lehetőségeket. Gazdaságilag az „aranyéhség”, vagyis a nemesfémek iránti fokozott kereslet, valamint az Oszmán Birodalom által megadóztatott levantei kereskedelmi utak megkerülése volt a fő cél. A technikai feltételeket az új, óceáni hajózásra alkalmas hajótípus, a karavella, továbbá az iránytű és a pontosabb térképek biztosították. Tudományosan ekkorra vált elfogadottá a nézet, hogy a Föld gömb alakú, így nyugati irányba indulva is elérhető India.
A legfontosabb felfedezőutak és a világ első felosztása
A portugálok Afrika megkerülésével próbálkoztak: Bartolomeo Diaz 1487-ben érte el a Jóreménység-fokot, Vasco da Gama pedig 1498-ban jutott el Indiába, amivel az Indiai-óceán portugál befolyás alá került. A spanyolok megbízásából a genovai Kolumbusz Kristóf 1492-ben nyugat felé indulva érte el a Bahama-szigeteket, bár haláláig azt hitte, Indiában jár; az új kontinens mibenlétét Amerigo Vespuccitisztázta. A Föld gömbölyűségét végül Magellán expedíciója bizonyította be a bolygó körülhajózásával. A két nagyhatalom pápai közreműködéssel a tordesillasi (1494) és a zaragozai szerződésben határolta el egymástól érdekszféráit.
A korai kapitalizmus és a gazdasági fellendülés
A 16. századtól Nyugat-Európában megindult a tőkefelhalmozás, amelynek alapját a gyarmatokról beáramló nemesfémek és nyersanyagok, valamint az új piacok jelentették. Megjelent a tőke, mint olyan érték, amely befektetés révén további hasznot termel. A beáramló hatalmas mennyiségű pénz árforradalmat (inflációt) okozott, ami a kereskedelembe és termelésbe való befektetésre ösztönzött. A korábban meghatározó földbirtok (feudum) helyett a tőke vált a gazdaság mozgatórugójává, kialakítva a kapitalista rendszert.
Új intézmények és termelési formák
A céheket fokozatosan felváltották a tőkések tulajdonában lévő manufaktúrák, ahol a munkafolyamatokat részekre bontották, így bérmunkásokkal hatékonyabb és olcsóbb termelést tudtak elérni. Kialakultak a modern pénzügyi intézmények is: a bankok hitelekkel segítették a befektetéseket, a németalföldi tőzsdéken pedig értékpapírokkal (részvényekkel) lehetett kereskedni. Megalakultak az első részvénytársaságok (például a Holland Kelet-indiai Társaság), ahol a kockázat és a nyereség megoszlott a befektetők között.
Társadalmi változások és az európai munkamegosztás
A mezőgazdaság is átalakult: a növekvő kereslet miatt a földbirtokosok bekapcsolódtak az árutermelésbe. Angliában a bekerítések során a jobbágyokat elűzték, helyükön juhlegelőket alakítottak ki a textilipar számára, a földeken pedig bérmunkásokat alkalmazó újnemesek, a gentrykgazdálkodtak. Kialakult egy kontinentális munkamegosztás: míg Nyugat-Európa az iparra és kereskedelemrekoncentrált, addig Közép- és Kelet-Európa a mezőgazdasági cikkek exportőre maradt, ahol a földesurak a majorsági gazdálkodás fenntartásával konzerválták az örökös jobbágyságot.