KITEKINTŐ
Hunyadi Mátyás (1458–1490)
- A központosított királyi hatalom megteremtése: Mátyás energikusan lépett fel a hatalmát korlátozni próbáló bárók ellen, és a rendi országgyűlést is egyre ritkábban hívta össze. Új, hozzá hű bárói réteget emelt fel, és fontos hivatalokba gyakran alacsony származású, de szakértő embereket nevezett ki.
- Gazdasági és pénzügyi reformok: Európai szinten is kiemelkedő jövedelmekre tett szert az adórendszer átalakításával. Bevezette a füstpénzt a kapuadó helyett, a harmincadvámot koronavámmá nevezte át a mentességek megszüntetése érdekében, és rendszeresen beszedte a rendkívüli hadiadót.
- A Fekete Sereg felállítása: Az ország védelmére és hódításaira egy állandó, modern zsoldos haderőt hozott létre, amely 15–20 000 főből állt. Emellett fenntartotta a déli végvárrendszert a török veszély ellen.
- Birodalomépítő külpolitika: Célja egy erős, a töröknek ellenállni képes közép-európai birodalom létrehozása volt. Ennek érdekében megszerezte a cseh királyi címet, elfoglalta Morvaországot, Sziléziát, majd Ausztria ellen fordult, és 1485-ben elfoglalta Bécset, ahová székhelyét is áttette.
- A reneszánsz kultúra meghonosítása: Budán és Visegrádon fényes reneszánsz udvart tartott fenn, humanista tudósokat és művészeket hívott az országba. Nevéhez fűződik a híres kódexgyűjtemény, a Corvinák létrehozása is.
- A legitimitás megszilárdítása: 1463-ban a bécsújhelyi szerződéssel visszaszerezte a Szent Koronát III. Frigyestől, így 1464-ben törvényesen is megkoronázhatták, ami lezárta a trón körüli bizonytalanságot.
Váratlan halálával az ország egyik legnagyobb formátumú nemzeti királyát veszítette el, aki után súlyos örökösödési probléma maradt fent.
A hatalom megszilárdítása és a törvényes uralkodás feltételei
- Hatalomra kerülés: Az 1443-ban született Hunyadi Mátyást 14 évesen, 1458 januárjában választották királlyá a Rákos mezején tartott országgyűlésen. Megválasztásában döntő szerepe volt a köznemesi többségnek és nagybátyja, Szilágyi Mihály katonai nyomásának.
- Kezdeti nehézségek: Mátyás trónra lépésekor Podjebrád György fogságában volt Prágában, aki csak azzal a feltétellel engedte szabadon, hogy feleségül veszi lányát, Katalint. Uralkodása elején energikusan fellépett a hatalmát korlátozni próbáló bárókkal szemben, a Felvidéket fosztogató huszitákat pedig vagy legyőzte, vagy zsoldjába fogadta.
- A Szent Korona megszerzése: A törvényes uralkodáshoz elengedhetetlen koronát 1463-ban szerezte vissza III. Frigyestől a bécsújhelyi szerződés keretében. A megállapodás értelmében, ha Mátyás fiú utód nélkül halna meg, a magyar trón a Habsburgokat illeti.
Belpolitikai reformok és a központosított hatalom
- Kormányzati reformok: Mátyás tudatosan építette ki a központosított államszervezetet, amelyben a bárókat háttérbe szorította, és helyettük hozzá hű, gyakran alacsony származású hivatalnokokat emelt fel. A rendi országgyűlést egyre ritkábban hívta össze, a fontos tisztségeket pedig szakemberekre, például polgári származású kincstartókra bízta.
- Ellenállás felszámolása: A rendekkel való együttműködése fokozatosan megszűnt, ami 1471-ben a Vitéz János és Janus Pannonius vezette nemesi mozgalomhoz vezetett, de a király ezt is leverte.
Gazdaságpolitika és állami bevételek
- Adóreformok: Az uralkodó az állami bevételek növelése érdekében jelentős reformokat vezetett be. A kapuadót füstpénzzé alakította, hogy megszüntesse a korábbi mentességeket, a harmincadvámot pedig koronavámmánevezte át.
- Főbb jövedelemforrások: A legjelentősebb bevételt a török veszélyre hivatkozva beszedett rendkívüli hadiadójelentette, amely a teljes jövedelem közel felét tette ki. Emellett fontos forrást jelentettek a regáléjövedelmek, mint a sómonopólium, valamint a nemesfémbányászat és pénzverés bevételei.
Katonai erő és reneszánsz kultúra
- A fekete sereg: Mátyás európai szinten is kiemelkedő, 15–20 000 fős állandó zsoldos haderőt tartott fenn, melynek leghíresebb parancsnoka Kinizsi Pál volt. A sereg finanszírozását a rendkívüli hadiadókból fedezte.
- Humanista udvar: Budán és Visegrádon fényes reneszánsz udvart tartott fenn, ahová neves humanista tudósokat (pl. Antonio Bonfini) hívott meg. Az udvar leghíresebb kulturális kincsei a Corvinák (díszes kódexek) voltak.
Külpolitika és birodalomépítő tervek
- Nyugati orientáció: Mátyás célja egy olyan közép-európai birodalom létrehozása volt, amely képes ellenállni a töröknek, és elvezethet a német-római császári cím megszerzéséhez.
- Hódítások: Hadjáratokat indított Csehországba, ahol cseh királlyá választották, majd elfoglalta Morvaországot és Sziléziát. Később III. Frigyes ellen fordult, és 1485-ben elfoglalta Bécset, ahová székhelyét is áthelyezte.
Az utódlás kérdése és a korszak vége
- Trónöröklés: Mivel törvényes házasságaiból nem született örököse, élete végén mindent megtett törvénytelen fia, Corvin János utódlásáért. Fennállt a veszély, hogy a korábbi szerződések miatt III. Frigyes bejelenti igényét a trónra.
- Halála: Mátyás váratlanul, 1490-ben halt meg Bécsben, amivel az ország egyik legjelentősebb uralkodóját veszítette el.