Luxemburgi Zsigmond, Hunyadi János és Hunyadi Mátyás törökellenes harcai
Az Oszmán Birodalom felemelkedése és berendezkedése
Kezdetek: A 13. században Kis-Ázsiában megjelent oszmán törökök folyamatosan terjeszkedtek a Balkán és a Közel-Kelet felé.
Központosított hatalom: A birodalom élén a mindenható szultán állt, a rendszer pedig a hadseregre és a hódításokra épült.
Hadszervezet:
Szpáhik: Lovas katonák, akik szolgálatukért (nem örökletes) birtokot kaptak.
Janicsárok: Keresztény gyermekekből átneveléssél képzett, gyalogos puskás egységek.
Közigazgatás: A meghódított területeken vilajeteket hoztak létre, melyeket pasák vagy beglerbégek irányítottak. 1453-ban elfoglalták Konstantinápolyt, amely Isztambul néven a szultáni udvar (a Porta) székhelye lett.
Luxemburgi Zsigmond törökellenes politikája (1387–1437)
A támadástól a védekezésig: Zsigmond volt az első magyar király, akinek szembe kellett néznie a török veszéllyel.
1396, Nikápoly: A nemzetközi lovagi haderő súlyos vereséget szenvedett a fegyelmezetlenség miatt.
A védelmi rendszer kiépítése: A vereség után Zsigmond a védekezésre összpontosított:
Ütközőzóna: Balkáni szláv államokból álló gyűrű kialakítása.
Végvárrendszer: A déli határok védelmére várláncot hozott létre.
Telekkatonaság: A banderiális haderő kiegészítésére bevezetett újítás.
Diplomácia: Zsigmond német-római császárként és magyar királyként Európa meghatározó alakja volt, aki felszámolta a nyugati egyházszakadást is.
Hunyadi János harcai és a nándorfehérvári diadal
Hunyadi felemelkedése: Egyszerű lovagból lett az ország egyik legnagyobb hatalmú és leggazdagabb bárója.
Hadszínpadi sikerek és kudarcok:
Hosszú hadjárat (1443–44): Sikeres benyomulás a Balkánra, melynek eredményeként a törökök kiürítették Szerbiát. Rugalmas taktikát (szekérvár, könnyűlovasság) alkalmazott.
1444, Várna: I. Ulászló király felmondta a békét, de a csatában vereséget szenvedtek és a király is elesett.
Kormányzóság (1446–1452): V. László kiskorúsága alatt Hunyadi irányította az országot.
Nándorfehérvár, 1456:
A szorongatott vár: II. Mohamed szultán óriási sereggel támadta a kulcsfontosságú erődöt, melyet Szilágyi Mihály védett.
A felmentő sereg: Hunyadi bandériumai és Kapisztrán János 30 000 fős parasztokból álló keresztes hada érkezett segítségül.
A győzelem: Hunyadi áttörte a dunai hajózárat, majd a várból kitörve elfoglalta a török tüzérséget, megfutamítva a szultán seregét.
Következmények: A győzelem emlékét őrzi a déli harangszó. A csata utáni járványban Hunyadi és Kapisztrán is életét vesztette.
Hunyadi Mátyás törökpolitikája (1458–1490)
Aktív védekezés: Mátyás trónra lépése után folytatta a török elleni küzdelmet, de stratégiája a védelem stabilizálására irányult.
1463, Jajca: Bosznia északi részének visszafoglalása.
Kettős végvárrendszer: 1476-ban Szabács elfoglalásával Észak-Szerbiát ütközőterületté tette, és megerősítette a végvári vonalat.
Helyi összecsapások és béke:
1479, Kenyérmező: Kinizsi Pál és az erdélyi vajda megállította a török portyákat.
Diplomáciai fordulat: 1483-tól kezdődően Mátyás folyamatosan megújította a békét a törökkel, hogy nyugati hódításaira koncentrálhasson.