Luxemburgi Zsigmond, Hunyadi János és Hunyadi Mátyás törökellenes harcai

Az Oszmán Birodalom felemelkedése és berendezkedése

  • Kezdetek: A 13. században Kis-Ázsiában megjelent oszmán törökök folyamatosan terjeszkedtek a Balkán és a Közel-Kelet felé.
  • Központosított hatalom: A birodalom élén a mindenható szultán állt, a rendszer pedig a hadseregre és a hódításokra épült.
  • Hadszervezet:
    • Szpáhik: Lovas katonák, akik szolgálatukért (nem örökletes) birtokot kaptak.
    • Janicsárok: Keresztény gyermekekből átneveléssél képzett, gyalogos puskás egységek.
  • Közigazgatás: A meghódított területeken vilajeteket hoztak létre, melyeket pasák vagy beglerbégek irányítottak. 1453-ban elfoglalták Konstantinápolyt, amely Isztambul néven a szultáni udvar (a Porta) székhelye lett.

Luxemburgi Zsigmond törökellenes politikája (1387–1437)

  • A támadástól a védekezésig: Zsigmond volt az első magyar király, akinek szembe kellett néznie a török veszéllyel.
    • 1396, Nikápoly: A nemzetközi lovagi haderő súlyos vereséget szenvedett a fegyelmezetlenség miatt.
  • A védelmi rendszer kiépítése: A vereség után Zsigmond a védekezésre összpontosított:
    • Ütközőzóna: Balkáni szláv államokból álló gyűrű kialakítása.
    • Végvárrendszer: A déli határok védelmére várláncot hozott létre.
    • Telekkatonaság: A banderiális haderő kiegészítésére bevezetett újítás.
  • Diplomácia: Zsigmond német-római császárként és magyar királyként Európa meghatározó alakja volt, aki felszámolta a nyugati egyházszakadást is.

Hunyadi János harcai és a nándorfehérvári diadal

  • Hunyadi felemelkedése: Egyszerű lovagból lett az ország egyik legnagyobb hatalmú és leggazdagabb bárója.
  • Hadszínpadi sikerek és kudarcok:
    • Hosszú hadjárat (1443–44): Sikeres benyomulás a Balkánra, melynek eredményeként a törökök kiürítették Szerbiát. Rugalmas taktikát (szekérvár, könnyűlovasság) alkalmazott.
    • 1444, Várna: I. Ulászló király felmondta a békét, de a csatában vereséget szenvedtek és a király is elesett.
    • Kormányzóság (1446–1452): V. László kiskorúsága alatt Hunyadi irányította az országot.
  • Nándorfehérvár, 1456:
    • A szorongatott vár: II. Mohamed szultán óriási sereggel támadta a kulcsfontosságú erődöt, melyet Szilágyi Mihály védett.
    • A felmentő sereg: Hunyadi bandériumai és Kapisztrán János 30 000 fős parasztokból álló keresztes hada érkezett segítségül.
    • A győzelem: Hunyadi áttörte a dunai hajózárat, majd a várból kitörve elfoglalta a török tüzérséget, megfutamítva a szultán seregét.
    • Következmények: A győzelem emlékét őrzi a déli harangszó. A csata utáni járványban Hunyadi és Kapisztrán is életét vesztette.

Hunyadi Mátyás törökpolitikája (1458–1490)

  • Aktív védekezés: Mátyás trónra lépése után folytatta a török elleni küzdelmet, de stratégiája a védelem stabilizálására irányult.
    • 1463, Jajca: Bosznia északi részének visszafoglalása.
    • Kettős végvárrendszer: 1476-ban Szabács elfoglalásával Észak-Szerbiát ütközőterületté tette, és megerősítette a végvári vonalat.
  • Helyi összecsapások és béke:
    • 1479, Kenyérmező: Kinizsi Pál és az erdélyi vajda megállította a török portyákat.
    • Diplomáciai fordulat: 1483-tól kezdődően Mátyás folyamatosan megújította a békét a törökkel, hogy nyugati hódításaira koncentrálhasson.