Demográfiai változások és a népességrobbanás
- A népességrobbanás okai: Az ipari forradalom idején bekövetkező demográfiai robbanást elsősorban a mezőgazdasági fejlődésnek köszönhető élelemmennyiség növekedése, valamint a javuló életkörülmények (például a higiénia és az orvostudomány fejlődése) váltották ki.
- A természetes szaporodás: A folyamat lényege az volt, hogy míg a születésszám továbbra is magas maradt, a halálozási arány jelentősen lecsökkent, ami a születések többletéhez vezetett. Ebben kulcsszerepet játszottak az olyan orvosi felfedezések, mint Semmelweis Ignác munkássága.
- Népességmozgás: A népességnövekedés térbeli mozgást is generált: megindult a vidékről városba tartó vándorlás, illetve egy hatalmas mértékű kivándorlási hullám, főként Amerikába, ahol a jobb életszínvonal reményében kezdtek új életet.
- Demográfiai fordulat: Két-három generáció elteltével a városi életmód és az eltérő értékrend miatt a születésszám is csökkenni kezdett a családtervezés megjelenésével,.
Urbanizáció és a városi életmód
- Városodás és városiasodás: Az urbanizáció két folyamatot foglalt magában: a városok és a városi lakosság számának növekedését, valamint a városi életforma terjedését. A 19. század végére Nyugat-Európában már többen éltek városokban, mint vidéken, és megjelentek a milliós nagyvárosok, mint például New York.
- Városi infrastruktúra: Az ipari forradalom vívmányait először a városokban alkalmazták: megjelent a szemétszállítás, a közművek és a szervezett lakhatás biztosítása.
- Társadalmi szegregáció: A városokon belül elkülönülő negyedek jöttek létre, éles ellentétet mutatva a nyomornegyedek és a villanegyedek között.
- Mindennapi élet: Az ipari vívmányok fokozatosan az alsóbb rétegek számára is elérhetővé váltak, megkönnyítve a mindennapokat.
Társadalmi átrétegződés és a polgári állam
- Új társadalmi szerkezet: A társadalom rétegződése jelentősen átalakult: létrejött egy nagy létszámú munkásság, miközben a paraszti népesség aránya csökkent. Ezzel párhuzamosan megerősödött a polgári középosztály és az alkalmazotti réteg, a kispolgárság.
- A polgári állam szerepe: Az állam egyre szélesebb körű ellátást (oktatás, egészségügy) biztosított, és fokozatosan megvalósult a jogegyenlőség (emancipáció), valamint a választójog kiterjesztése.
- Életmódbeli változások: Megváltozott a hagyományos világkép és a családmodell. A növekvő szabadidőeltöltésére új formák alakultak ki, mint az utazás, a mozi vagy a sport (például az 1896-os modern olimpia).