Az ipari forradalom angliai előzményei
Az ipari forradalom kibontakozását a 18. századi mezőgazdasági fejlődés alapozta meg Angliában. A vetésforgókialakulása lehetővé tette az elegendő élelmiszertermelést, ami népességnövekedéshez és ezáltal a belső piac bővüléséhez vezetett.
A gazdasági szerkezet is átalakult: a korábbi céheket háttérbe szorító manufaktúrák bérmunkásokat alkalmaztak, a mezőgazdaságban zajló bekerítések pedig nagy mennyiségű olcsó munkaerőt szabadítottak fel az ipar számára. A folyamatot segítette a szabadversenyes kapitalizmus és a tőkés viszonyok elterjedése, ahol a vállalkozók kötöttségek nélkül versenyezhettek és fektethettek be a bővülő gyarmati piacok kiszolgálására.
A textilipar mint húzóágazat
Az átalakulás első központi területe a textilipar volt, mivel ez viszonylag egyszerű technológiát igényelt, nem volt tőkeigényes, viszont jelentős hazai kereslet és bőséges nyersanyag (gyapot, gyapjú) állt rendelkezésre.
- Technológiai újítások: John Kay szövőgépe után „fonaléhség” lépett fel, amire válaszul Hargreaves megalkotta a „fonó Jennyt”.
- A gépeket eleinte élőerővel vagy vízkerékkel hajtották, de később a gőzgép alkalmazása is lehetővé vált.
- A brit textilipar központjává Manchester városa vált.
A gőzgép és a gyáripar megjelenése
Az erdők pusztulása miatt Anglia kénytelen volt új erőforrás, a szén felé fordulni, amihez az ország kiváló geológiai adottságokkal rendelkezett.
- James Watt 1769-ben tökéletesítette a gőzgépet, megoldva a dugattyú egyenes vonalú mozgásának forgó mozgássá alakítását.
- A gőzgépet kezdetben a bányák víztelenítésére (szivattyúkhoz) használták, de hamarosan megjelent a textiliparban, az esztergagépeknél, majd az ipar minden területén.
- Ez a technológia tette lehetővé a gyárak, azaz a gépekkel termelő nagyüzemek kialakulását, ahol nagy létszámú munkásság dolgozott.
- A nehézipar is fejlődésnek indult: a szén elengedhetetlenné vált a kohászatban és az acélgyártásban.
Társadalmi következmények és érdekvédelmi törekvések
A gyárakban dolgozó munkások létszámának növekedésével párhuzamosan felszínre kerültek a rossz munkakörülmények is. Ennek hatására alakultak meg a szakszervezetek, amelyek célja a méltányosabb munkafeltételek – például rövidebb munkaidő, magasabb bér és fizetett szabadság – kiharcolása volt.
A közlekedés forradalma
A gőzgép alkalmazása a közlekedést is alapjaiban alakította át:
- Hajózás: 1807-ben Fulton megépítette az első lapátkerekes gőzhajót.
- Vasút: A valódi áttörést a vasút hozta meg. 1825-ben Stephenson elindította az első vonatot Stockton és Darlington között.
A vasút gyorsan az ipar új húzóágazatává vált, mivel olcsó és gyors tömeges szállítást tett lehetővé a szárazföldön is. Óriási nyersanyagigénye (vas, szén) miatt felgyorsította a nehézipar (bányászat, gépgyártás) fejlődését, és az egész világon elterjedve geopolitikai és katonai jelentőségre is szert tett.