A fegyveres konfliktus kezdete és a honvédség születése (1848 nyara)
- Nemzetiségi ellentétek: 1848 nyarán a Délvidéken szerb felkelés tört ki, mivel a szerbek sérelmezték a Határőrvidék magyar kormány alá rendelését, és saját önállóságot (Szerb Vajdaság) követeltek. A harcok véres etnikai villongásokhoz vezettek.
- Hadseregszervezés: A Batthyány-kormány megkezdte az önálló magyar haderő felállítását. Mivel a magyar ezredek külföldön állomásoztak, Batthyány 10 mozgó nemzetőrzászlóaljat hozott létre – itt jelent meg először a „honvédség” kifejezés.
- Politikai háttér: 1848. július 11-én Kossuth Lajos megajánlási beszédére az országgyűlés 200 ezer újoncotszavazott meg, a költségekre pedig kibocsátották az önálló magyar papírpénzt, a Kossuth-bankót.
Az ellenforradalom első támadása és a védelem megszervezése (1848. szeptember – december)
- Jellačić támadása: A bécsi udvar, miután más európai forradalmakat levert, elszánta magát a magyar alkotmányos különállás felszámolására. 1848. szeptember 11-én Jellačić horvát bán támadást indított Magyarország ellen.
- Pákozdi diadal: Szeptember 29-én a frissen felállított honvédcsapatok Móga János vezetésével Pákozdnálgyőzelmet arattak a horvátok felett, ami időt adott a további felkészülésre.
- Végrehajtó hatalom: Batthyány lemondása után a hatalmat az Országos Honvédelmi Bizottmány (OHB) vette át, melynek élére az országgyűlés Kossuth Lajost választotta.
- Trónváltás: Októberben a magyar sereg későn indult a bécsi forradalom megsegítésére, és Schwechatnál vereséget szenvedett. Decemberben a kamarilla lemondatta V. Ferdinándot, helyére Ferenc Józsefet ültették, amit a magyar fél nem ismert el.
A szabadságharc hullámhegyei és völgyei (1849 eleje – május)
- Téli hadjárat: Windischgrätz támadása miatt a kormány Debrecenbe költözött, Pestet pedig feladták. Görgei Artúr taktikája a visszavonulás és a sereg megőrzése volt, míg az erdélyi hadszíntéren Bem József 1849 márciusára pacifikálta a területet.
- Olmützi alkotmány: 1849. március 4-én kiadták az olmützi oktrojált alkotmányt, amely felszámolta Magyarország különállását.
- Dicsőséges tavaszi hadjárat: 1849. április–május között zajlott a szabadságharc legsikeresebb időszaka. A honvédség (Görgei, Klapka, Damjanich vezetésével) több csatában (Isaszeg, Nagysalló stb.) legyőzte a császári erőket, majd 1849. május 21-én visszavette Buda várát.
- Függetlenségi nyilatkozat: Válaszul az olmützi alkotmányra, 1849. április 14-én a debreceni Nagytemplomban kimondták a Habsburg-ház trónfosztását és Magyarország függetlenségét. Megalakult a Szemere-kormány, Kossuth pedig kormányzóelnök lett.
Az orosz intervenció és a bukás (1849 nyara – októbere)
- Túlerő: A Habsburgok az orosz cárhoz fordultak segítségért. I. Miklós cár 204 ezer fős hadsereget küldött, így a magyar sereg hatalmas (több mint kétszeres) túlerővel nézett szembe.
- Végjáték: A magyar hadvezetésnek nem sikerült az erőket megfelelően összpontosítani. Az utolsó döntő vereséget Temesvárnál szenvedte el a honvédség augusztus 9-én.
- Fegyverletétel: 1849. augusztus 11-én a kormány lemondott, Görgei teljhatalmat kapott, majd augusztus 13-án Világosnál feltétel nélkül letette a fegyvert az orosz csapatok előtt.
- Megtorlás: Haynau táborszernagy kegyetlen megtorlásba kezdett: 1849. október 6-án Aradon kivégeztek 13 honvéd főtisztet, Pesten pedig Batthyány Lajost, az első felelős magyar miniszterelnököt.