KITEKINTŐ
Géza fejedelem (972–996)
- Az alapok megteremtése: Megteremtette az alapokat fia, István későbbi államszervező munkájához.
- Belpolitikai konszolidáció: Megerősítette a nagyfejedelmi hatalmat, és a belső béke érdekében feleségül vette Saroltot, az erdélyi Gyula lányát.
- Külpolitikai fordulat: Felismerte, hogy a kalandozó hadjáratok kora lejárt, ezért 973-ban Quedlinburgban békét kötött I. Ottó német-római császárral.
- Dinasztikus kapcsolatok: Fiának, Istvánnak megszerezte a bajor hercegnő, Gizella kezét, szoros kapcsolatot építve ki a császársággal.
- Kereszténység felvétele: Nyugati hittérítőket hívott be (például Szent Adalbertet), és 996-ban megalapította a pannonhalmi bencés apátságot. Ő maga azonban még részben követte az ősi magyar hitvilágot is.
Szent István (997–1038)
- Harc a hatalomért: Apja halála után a primogenitúra (elsőszülöttségi jog) elve alapján vette át a hatalmat, legyőzve a szeniorátus elvére hivatkozó Koppányt 998-ban,.
- Államalapítás: 1000-ben koronát kapott II. Szilveszter pápától, amivel Magyarország belépett a keresztény európai monarchiák közé.
- Közigazgatás és törvénykezés: Kialakította a vármegyerendszert az ispánokkal az élükön, és írásba foglalt törvényekkel kormányzott,,.
- Egyházszervezés: Tíz püspökséget alapított (központjuk Esztergom lett), elrendelte a tized (dézsma) fizetését, és kötelezővé tette, hogy minden tíz falu építsen egy templomot,.
- Birtokrendszer: Az ország földjeinek jelentős része (mintegy kétharmada) királyi birtok volt, ami a hatalmának gazdasági alapját jelentette,.
- Trónöröklés: Fia, Szent Imre herceg halála után, hogy megőrizze a keresztény államrendet, Vazult megvakíttatta, és utódjául unokaöccsét, Orseolo Pétert jelölte ki,.
Az államalapítás jelentősége és előzményei
Az államalapítás a magyar történelem legfontosabb sorsfordulója, amely lehetővé tette a magyarság megmaradását a Kárpát-medencében. A korábbi sztyeppei államokkal ellentétben a magyarok az intézményesült államszervezet kiépítésével, a letelepedett életmóddal és a kereszténység felvételével elkerülték a feloldódást és a pusztulást.
Géza fejedelemsége (972–996): Az alapok lerakása
Géza felismerte, hogy a túlélés záloga az Európába való beilleszkedés, ezért megkezdte a belső és külső feltételek megteremtését.
- Belpolitika: Megerősítette a fejedelmi hatalmat, és feleségül vette az erdélyi Gyula lányát, Saroltot, biztosítva ezzel a keleti országrész együttműködését.
- Külpolitika: Lezárta a kalandozásokat, és 973-ban a quedlinburgi találkozón békét kötött I. Ottó német-római császárral. Kapcsolatait dinasztikus házassággal pecsételte meg: fiát, Istvánt a bajor hercegnővel, Gizellával házasította össze.
- Hittérítés: Nyugati hittérítőket hívott be (pl. Szent Adalbert), és 996-ban megalapította a pannonhalmi bencés apátságot. Bár ő maga még követte az ősi hitvilágot is, megnyitotta az utat a kereszténység előtt.
István harca a hatalomért és a koronázás
István (997/1000–1038) már őszinte keresztény meggyőződéssel vette át apja örökét, de hatalmát fegyverrel kellett megvédenie.
- Trónharcok: A keresztény primogenitúra (elsőszülöttség) és a nomád szeniorátus (legidősebb férfitag joga) elve csapott össze. István német lovagok segítségével 998-ban legyőzte Koppányt. Később katonai erővel törte meg az ellenálló törzsfőket, köztük az erdélyi Gyulát (1003) és a Maros-vidéki Ajtonyt is.
- A koronázás: 1000-ben II. Szilveszter pápától kért és kapott koronát, amivel Magyarország belépett a keresztény európai monarchiák sorába.
A világi államszervezet kiépítése
István nyugati mintára hűbéri monarchiát hozott létre, ahol minden hatalom forrása a király volt.
- Központi igazgatás: A király munkáját a királyi tanács és a nádor (az udvar ispánja) segítette. A törvényeket írásba foglalták, a székhely pedig Esztergom, majd Székesfehérvár lett.
- Vármegyerendszer: A törzsi keretek helyett területi közigazgatást vezetett be. A királyi vármegye központja a vár volt, élén a király által kinevezett ispánnal.
- Birtokrendszer: Az ország földjeinek kb. kétharmada királyi birtok volt. Megkülönböztetünk várbirtokokat (katonai feladatokra) és udvarbirtokokat (a királyi udvar ellátására), de megjelentek az egyházi és magánföldesúri birtokok is.
Egyházszervezés és keresztény hit
Az egyház az állam legfőbb támaszaként épült ki István uralkodása alatt.
- Szervezeti felépítés: 10 püspökséget hozott létre, az egyház feje az esztergomi érsek lett. A bencés kolostorok a térítés mellett az írásbeliség és a mezőgazdaság központjaivá váltak.
- Törvényi szabályozás: Elrendelte, hogy minden tíz falu építsen egy templomot, és kötelezővé tette a templomba járást, valamint a böjt betartását.
- Gazdasági alapok: Bevezette a tizedet (dézsma), amit a földművelőknek kellett fizetniük a termésükből az egyháznak.
Utódlás és az állam jövője
István uralkodásának végét beárnyékolta az utódlás kérdése.
- Tragédia: Fiát és remélt örökösét, Szent Imre herceget egy vadászbalesetben elveszítette 1031-ben.
- Válság és megoldás: Rokonát, Vazult megvakíttatta, mert félt, hogy az visszatérne a pogánysághoz. Végül unokaöccsét, a velencei Orseolo Pétert jelölte ki utódjául, hogy biztosítsa a keresztény államrend továbbélését.