I. A RÓMAI KÖZTÁRSASÁG ÁLLAMBERENDEZKEDÉSE ÉS TÁRSADALMI BÁZISA

• Társadalmi tagozódás: A korai köztársaságot a patríciusok (jogokkal bíró arisztokrácia) és a plebejusok (jogfosztott köznép) szembenállása jellemezte. A plebejusok polgárjogi küzdelmei során fokozatosan elnyerték a tisztségviselés és a házasodás jogát.
• A köztársasági tisztségek (magistratusok) alapelvei:
  • Annuitás: a megbízatás egy évre szól.
  • Kollegalitás: egy tisztséget többen töltenek be azonos jogkörrel.
  • Díjmentesség: tiszteletdíj nélkül (honos), csak a vagyonosoknak elérhető.
• Főbb intézmények és tisztségviselők:
  • Consul: A legfőbb politikai és katonai hatalom birtokosa (évente 2 fő).
  • Néptribunus: A plebejusok érdekvédője, vétójoggal rendelkezik, személye szent és sérthetetlen (sacrosanctitas).
  • Senatus (Vének Tanácsa): Kül- és belpolitikai irányítás, az állami kincstár felügyelete, a népgyűlési döntések jóváhagyása.
  • Dictator: Rendkívüli válsághelyzetben, max. fél évre, korlátlan hatalommal.
  • Népgyűlések: Vagyoni (katonai) vagy lakóhely (tribus) szerinti beosztásban döntenek törvényekről és tisztválasztásról.

Forráshasználati tipp: Egy tisztségviselői névsor vagy a vétójog leírása kapcsán elemezze a hatalmi ágak megosztásának korabeli formáját és a fékek és egyensúlyok rendszerét.

II. A HÓDÍTÁSOK KÖVETKEZMÉNYEI ÉS A KÖZTÁRSASÁG VÁLSÁGA

• Gazdasági változások (Ok-okozat): Sikeres hódítások -> olcsó rabszolga és gabona -> a parasztság tönkremenetele.
• Társadalmi polarizálódás:
  • Nobilitas: A senatorokból és hivatalt viselőkből álló vezető réteg; latifundiumokat (rabszolgatartó nagyüzemeket) hoztak létre.
  • Lovagrend: Pénzügyekkel, kereskedelemmel és adóbérlettel foglalkozó vagyonos réteg.
  • Antik proletariátus: A tönkrement parasztok, akik Rómába vándorolva szavazataikat áruba bocsátották.
• Válságtünetek:
  • Hadkiegészítési válság: A nincstelenek nem katonáskodhattak.
  • Politikai széthúzás: Optimaták (hagyományőrzők) és a néppárt (reformerek) küzdelme.
  • Rabszolgafelkelések: (pl. Spartacus), amelyek katonai fenyegetést jelentettek.
• Megoldási kísérlet: Marius hadseregreformja (Kr. e. 104): a nincstelenek besorozása, zsold és veteránként földosztás ígérete (professzionális sereg).

III. AZ EGYEDURALOMHOZ VEZETŐ ÚT: JULIUS CAESAR

• Az I. triumvirátus (Kr. e. 60): Caesar, Pompeius és Crassus titkos szövetsége a senatus ellenében.
• A hatalom megszerzése: Crassus halála és Pompeius elfordulása után polgárháború tört ki. Caesar a Rubico átlépésével („A kocka el van vetve”) támadta meg Itáliát, majd Kr. e. 48-ban Pharszalosznál döntő győzelmet aratott.
• Caesar diktatúrája (Kr. e. 49–44):
  • Hatalmi bázis: Számos tisztség együttes viselése (örökös dictator, consul, néptribunus, pontifex maximus).
  • Reformok: Földosztás veteránoknak, ingyen gabona a plebsnek, a senatus létszámának emelése (900 fő), értékálló aranypénz, naptárreform.
  • Bukás oka: A köztársasági hagyományok nyílt semmibevétele összeesküvéshez vezetett (Kr. e. 44. március 15.).

IV. AUGUSTUS ÉS A PRINCIPÁTUS RENDSZERE

• A II. triumvirátus (Kr. e. 43): Octavianus, Antonius és Lepidus szövetsége Caesar gyilkosainak (Brutus és Cassius) legyőzésére (Philippi, Kr. e. 42).
• A hatalom egységesítése: Octavianus a propaganda és a katonai erő segítségével legyőzte Antoniust (Actium, Kr. e. 31), majd megszállta Egyiptomot.
• A principátus (burkolt egyeduralom) működése:
  • Lényege: Kr. e. 27-től Augustus (Octavianus) a köztársasági kereteket fenntartva, de a legfontosabb tisztségeket kézben tartva uralkodott.
  • Tisztségei: Princeps senatus (első a tanácsban), tribunus (vétójog), imperator (hadvezér), pontifex maximus. Nem vett fel diktátori címet a látszat megőrzése érdekében.
  • Társadalompolitika: „Panem et circenses” (kenyér és cirkusz) a népnek, erkölcsvédelmi és családjogi törvények az arisztokráciának.
  • Külpolitika: Pax Romana (római béke) – törekvés a természetes határok (pl. Duna, Rajna) elérésére és védelmére (Limes). Ilyenkor jött létre Pannónia provincia is.

Forráshasználati tipp: Augustus címeit vagy a „Pax Romana” jelszavát tartalmazó szövegek elemzésekor mutasson rá az egyeduralom és a köztársasági látszat közötti ellentmondásra.

Kulcsfogalmak összefoglalása: Patrícius, plebejus, néptribunus, vétójog, consul, senatus, latifundium, nobilitas, lovagrend, adóbérlet, antik proletariátus, zsoldoshadsereg, triumvirátus, diktatúra, principátus, princeps, Pax Romana, provincia.