I. ELŐZMÉNYEK ÉS A POLISZRENDSZER KIALAKULÁSA

• Természeti tényezők és következmények: A tagolt domborzat (hegyvidékek, öblök) akadályozta az egységes állam létrejöttét, ami a poliszok (városállamok) kialakulásához vezetett. Az öntözéses földművelés hiánya és a kevés termőföld miatt a hajózás és a kereskedelem vált meghatározóvá.
• Gazdasági-társadalmi változások: A mükénéi kor bukása után a despotikus királyság megszűnt. Helyét a magántulajdonon alapuló gazdálkodás és az arisztokratikus köztársaság vette át, ahol a hatalmat a földbirtokos arisztokrácia gyakorolta.
• Demográfiai feszültség: A túlnépesedés a görög gyarmatosításhoz vezetett (Kr. e. VIII. sz.), ami a kereskedő és kézműves rétegek (démosz) megerősödését és politikai jogkövetelését vonta maga után.
  • [Forrásbeépítés: Térkép a gyarmatosítás irányairól vagy a polisz szerkezetéről (agora, akropolisz).]

II. ÚT A DEMOKRÁCIÁHOZ: REFORMFOLYAMATOK

1. Szolón reformjai (Kr. e. 594) – A timokrácia alapjai

• Cél: A társadalmi feszültség (adósrabszolgaság) kezelése és az arisztokrácia–démosz ellentét tompítása.
• Intézkedések:
  • Teherlerázás: Adósságok eltörlése, az adósrabszolgaság megszüntetése.
  • Timokrácia: A politikai jogok alapja a származás helyett a vagyon (vagyoni cenzus: 500, 300, 200 mérősök és a thészek).
  • Intézmények: Minden polgár részt vehetett a népgyűlésen (eklészia) és az esküdtbíróságokon (héliaia).

2. Peiszisztratosz türannisza (Kr. e. VI. sz. közepe)

• Fogalom: Türannisz (zsarnokság), egyeduralom, amely az arisztokrácia meggyengülése és a démosz lassú felemelkedése közötti átmeneti egyensúlyra épült.

3. Kleiszthenész reformjai (Kr. e. 508) – A területi elv

• Cél: A vérségi/származási alapú hatalom végleges felszámolása és a visszatérő zsarnokság megakadályozása.
• A területi felosztás: Attikát 3 részre (város, tengerpart, belső vidék) és 10 phülére osztotta. Minden phülé mindhárom országrészből tartalmazott egységeket, így a démosz többségbe került az arisztokráciával szemben.
• Új intézmények:
  • Ötszázak tanácsa (bulé): Törvényjavaslatok előkészítése.
  • Cserépszavazás (osztrakiszmosz): A zsarnokságra törők 10 évre szóló száműzése.
  • [Forrásbeépítés: Ábra a phülé-rendszerről vagy egy névvel ellátott cserépdarab képe.]

III. A DEMOKRÁCIA FÉNYKORA: PERIKLÉSZ KORA (KR. E. V. SZ. KÖZEPE)

• Külső feltétel: A görög-perzsa háborúk győzelme és a déloszi szövetség adóiból származó gazdasági fölény.
• Reformok:
  • Napidíj (misthos): Az esküdtbírósági tagoknak fizetett juttatás, amely lehetővé tette a szegényebbek tényleges részvételét a politikában.
  • Tisztségek betöltése: Sorsolás (a legtöbb hivatalnál) és választás (sztratégoszok – katonai vezetők, szakértelem alapján).
• A rendszer jellege:Közvetlen demokrácia (népuralom), ahol a hatalom a népgyűlés kezében van.
  • [Forrásbeépítés: Szövegrészlet Periklész gyászbeszédéből az athéni alkotmány előnyeiről.]

IV. Társadalmi struktúra és jogállás

• Teljes jogú polgárok: Csak a szabad, 18 év feletti, athéni szülőktől származó férfiak (a lakosság kb. 10-15%-a).
• Jogfosztottak:
  • Nők és gyerekek: Polgárjoguk van, de politikai joguk nincs.
  • Metoikoszok: Betelepült idegenek, személyükben szabadok, de nincs politikai joguk.
  • Rabszolgák: Személyi szabadság nélküli „beszélő szerszámok”, a termelés alapjai.