TÖRTÉNELEM
emelt szint
Korszakok
Keresés
Legutóbb tanult lecke
ÓKOR

A zsidó monoteizmus

Ókor · Vázlat

I. FÖLDRAJZI KERETEK ÉS A ZSIDÓ ÁLLAM KIALAKULÁSA

  • Helyszín: Kánaán (más néven Palesztina a filiszteusok után), a Jordán folyó és a Földközi-tenger közötti hegyvidékes terület.
  • Gazdálkodás: Északon öntözés nélküli, délen öntözéses földművelés, a hegyekben állattartás.
  • Eredet: Kettős eredethagyomány (Mezopotámia – Ábrahám; Egyiptom – Mózes), a 12 törzs szövetsége a Kr. e. 13. században jött létre.
  • Az egységes állam:
    • Ok: Külső fenyegetés (filiszteusok) elleni védekezés.
    • Fénykor (Kr. e. 10. sz.): Dávid, majd Salamon uralkodása. Központ: Jeruzsálem.
    • Szakrális központ: A jeruzsálemi szentély (Salamon temploma), a frigyláda őrzési helye.
  • A kettészakadás oka: Salamon despotikus uralma, a magas adók és közmunkák miatti elégedetlenség. Következmény: Izrael (észak) és Júdea (dél) különválása.

Forrásbeépítési javaslat: Dávid és Góliát története vagy Salamon ítélete kapcsán a királyi hatalom szakrális és katonai jellegének bemutatása.

II. A ZSIDÓ VALLÁS JELLEMZŐI ÉS FEJLŐDÉSE

  • Alapfogalom: Monoteizmus (egyistenhit). Radikális szakítás az ókori politeizmussal; Jahve az egyetlen, egyetemes teremtő.
  • Kulcsfogalmak:
    • Szövetség: Isten és a választott nép közötti megállapodás.
    • Tízparancsolat: Alapvető erkölcsi és vallási törvénygyűjtemény.
    • Ószövetség (Biblia/Ótestamentum): A zsidóság szent könyve, a vallási és történelmi hagyományok gyűjteménye.
    • Próféták: Isten hírnökei, akik a társadalmi igazságosságot és a szigorú monoteizmust hirdették.
  • Vallási előírások: Bálványimádás tilalma, étkezési szabályok (pl. disznóhús tilalma), a sabbat (szombati pihenőnap) és a pészah (szabadság ünnepe) megtartása.

Forrásbeépítési javaslat: A Tízparancsolat szövegrészleteinek elemzése az erkölcsi normák és a kizárólagos egyistenhit alátámasztására.

III. KÜLSŐ HÓDÍTÁSOK ÉS A VALLÁS MEGSZILÁRDULÁSA (ok–okozati összefüggések)

  1. Asszír hódítás (Kr. e. 721): Izrael bukása. Okozati összefüggés: A fenyegetettség hatására Júdeában a vezetők és a próféták kiegyeznek, kizárólagossá válik Jahve kultusza.
  2. Babiloni fogság (Kr. e. 586–539): Nabú-kudurri-uszur lerombolja a szentélyt, a zsidóságot elhurcolja.
    • Következmény: A monoteizmus kiteljesedése (Jahve a világmindenség ura), az Ószövetség végleges formába öntése.
  3. Perzsa uralom: Hazatérés, a második templom felépítése.

IV. A ZSIDÓSÁG A RÓMAI KORBAN ÉS A SZÉTSZÓRATÁS

  • Politikai helyzet: Kr. e. 1. századtól római provincia (Judea).
  • Irányzatok a valláson belül:
    • Farizeusok: Hagyományőrzők, a törvények betű szerinti betartói, zsinagógai oktatás hívei.
    • Esszénusok: Zárt, vagyonközösségben élő csoport (Kumrán), Messiás-várás jellemzi őket.
    • Hellenizált zsidóság: Görög műveltségű, a Bibliát szimbolikusan értelmező réteg.
  • Kulcsfogalmak a túléléshez:
    • Zsinagóga: A gyülekezet háza (nem templom!), a vallási élet központja a templom pusztulása után.
    • Rabbi: Írástudó mester, a közösség vallási vezetője.
  • A zsidó háború (Kr. u. 70): Lázadás Róma ellen. Titus lerombolja a templomot (maradványa a Siratófal).
  • Diaszpóra (szétszóratás): A zsidóság elvándorlása Palesztinából a Római Birodalom területére (pl. Alexandria).

Forrásbeépítési javaslat: A holt-tengeri tekercsek vagy a Siratófal képének elemzése a történeti folytonosság és a vallási megújulás igazolására.

ÖSSZEGZÉS (ESSZÉ SZEMPONT):

A zsidó vallás jelentősége, hogy az első tisztán monoteista vallásként alapjául szolgált a kereszténységnek és az iszlámnak. A templom lerombolása után a vallás a szétszóratásban (diaszpóra), az írások (Ószövetség) és a közösségi házak (zsinagóga) révén maradt fenn.