I. ELŐZMÉNYEK: VALLÁSI VÁLSÁG ÉS VÁRAKOZÁS A RÓMAI BIRODALOMBAN

• Ok-okozati összefüggés: A hagyományos görög-római vallás kiüresedése (csak külsőséges szertartások).
  • Következmény: Igény a személyes vallásosságra és a boldog túlvilágképere.
• Megoldási kísérletek:
  • Misztériumvallások: Keleti kultuszok (pl. Mithrasz, Ízisz), melyek közösségi élményt és üdvösséget ígértek.
  • Császárkultusz: Állami kísérlet a birodalmi egység fenntartására, de érzelmi tartalom nélkül.
• A zsidóság helyzete: Júdea római provincia (Kr. e. 63-tól római befolyás).
  • Kulcsfogalom: Egyistenhit (monoteizmus).
  • Irányzatok: Farizeusok (hagyományőrzők), esszénusok (megváltást váró zárt közösség), hellenizált zsidóság (szórvány/diaszpóra).
  • Kulcsfogalom: Messiás-várás (héber: ‘felkent’): Szabadító várása, aki elhozza a megváltást.
  • [Forrásértékelés: Itt érdemes beépíteni ószövetségi próféciákat a Messiás eljöveteléről (pl. Izajás).]

II. JÉZUS FELLÉPÉSE ÉS TANÍTÁSAI

• Történeti háttér: Keresztelő Szent János hirdeti a bűnbánatot és a közeli megváltást (keresztelés a Jordánban).
• Jézus tanításai:
  • Középpontban a szeretet (Isten és felebarát) és a megbocsátás.
  • Belső hit fontossága a külsőséges rituálékkal szemben.
  • Üdvözülés lehetősége mindenki számára (pozitív túlvilágkép: örök élet).
• Kulcsfogalmak:
  • Apostol: ‘küldött’, Jézus 12 tanítványa.
  • Evangélium: ‘örömhír’, Jézus életét és tanításait bemutató írások (Máté, Márk, Lukács, János).
• Konfliktus és kereszthalál: A zsidó papság istenkáromlással vádolta, a római hatalom (Pontius Pilátus) politikai nyomásra feszíttette keresztre.
  • [Forrásértékelés: Újszövetségi részlet beépítése a Hegyi beszédről vagy a passióról.]

III. A KERESZTÉNYSÉG ÖNÁLLÓSODÁSA ÉS PÁL APOSTOL SZEREPE

• Kezdeti szakasz: Jézus követői (keresztények) kis közösségekben, magánházaknál gyűltek össze.
  • Rituálék: Keresztelés, úrvacsora (Eucharisztia – Jézus áldozatára való emlékezés kenyérrel és borral).
• A fordulat: Pál apostol (sauli fordulat):
  • Univerzalizmus: A hit nemcsak a zsidóságé, hanem mindenkié (pogányok felé nyitás).
  • Társadalmi tanítás: Vagyonközösség helyett a szegények támogatása (így a vagyonosabbak is csatlakozhattak).
  • Beilleszkedés: Kijelentette, hogy a második eljövetel nem a közeljövőben várható, így a hívőknek be kell tagozódniuk a birodalom mindennapjaiba.
• Eredmény: A kereszténység világvallássá (egyetemessé) vált és elszakadt a zsidó vallástól.
  • [Forrásértékelés: Pál apostol leveleinek elemzése a pogányokhoz való fordulásról.]

IV. AZ EGYHÁZSZERVEZET (HIERARCHIA) KIALAKULÁSA

• Szervezeti felépítés (Kr. u. 2. századtól):
  • Püspök (episkopos): A városi gyülekezetek vezetője, a közösség vagyonának kezelője.
  • Papság (klerikusok): Az egyházi feladatokat ellátók elkülönülése a világiaktól (laikusok).
• Működési elvek:
  • Hierarchia: Szigorú alá-fölérendeltségi viszony.
  • Zsinat: Egyházi vezetők tanácskozása a hitelvek (dogmák) és szabályok rögzítésére.
• Központosodás: Róma püspöke kiemelt szerepet kapott (Péter apostol utódjaként a későbbi pápaság alapja).
• Kulcsfogalom: Újszövetség: A Biblia második része, mely tartalmazza az evangéliumokat és az apostoli iratokat.
  • [Forrásértékelés: Térkép használata a missziós utak és a püspökségek elhelyezkedésének szemléltetésére.]