[FORRÁS: Képi forrás az oszloprendek összehasonlítására (pl. dór vs. jón különbségek felismerése).]
2. Szakrális és közösségi terek (Fogalomhasználat: Akropolisz, Agora, polisz)
Akropolisz (Athén): Periklész korában (Kr. e. 5. sz.) épült újjá a perzsa pusztítás után (politikai és gazdasági cél: munkahelyteremtés). Főbb elemei: Parthenón (Pallasz Athéné), Niké-templom.
Agora: A polisz gazdasági és társadalmi központja (piac és főtér).
Színház: Görög újítás, hegyoldalba vájt, félköríves nézőtér a kiváló akusztika érdekében (pl. Dionüszosz-színház).
Lakóházak: Befelé forduló építkezés, központi udvar a hőség elleni védekezés miatt.
3. A hellenizmus kora (Fogalomhasználat: hellenizmus)
Ok-okozati összefüggés: Nagy Sándor hódításai révén a görög és keleti kultúra ötvöződik (Kr. e. 323 – Kr. e. 30).
Kulturális központok: Tudományos központok (Muszeion) és könyvtárak (Alexandria, Pergamon).
Technológiai váltás: A papiruszhiány miatt kialakul a pergamen (állatbőr alapú íráshordozó) használata.
II. A RÓMAI BIRODALOM ÉPÍTÉSZETE ÉS MÉRNÖKI TELJESÍTMÉNYE
1. Építészeti innovációk (Fogalomhasználat: boltív, kupola)
Hatások: Etruszkoktól átvett boltív (nagyobb terek áthidalása) és görög templomépítészeti formák.
Városszerkezet: Róma a Tiberis partján épült (kereskedelmi szempontok).
Központok:Capitolium (vallás), Palatinus (császári paloták), Forum Romanum (politikai élet szíve, itt található az Arany Mérföldkő).
2. Szórakoztatás és tömegkultúra (Fogalomhasználat: amfiteátrum, cirkusz)
Amfiteátrum: Két görög színház szembefordításából létrejött ovális tér gladiátorviadalokra.
Colosseum (Amphitheatrum Flavium): Kr. u. 80, 50 ezer néző, süllyeszthető küzdőtér, vízi csaták (naumachia) lehetősége.
Circus Maximus: Kocsiversenyek helyszíne.
Társadalmi szerep: A kék-zöld szurkolótáborok politikai feszültségek levezetésére is szolgáltak.
[FORRÁS: Szöveges forrás Seneca leveleiből a viadalok kegyetlenségéről vagy egy felirat a Circus Maximus mellől.]
3. Infrastruktúra és higiénia (Fogalomhasználat: aqueduct, légió)
Vízellátás:Vízvezetékek (aqueductok) gravitációs elven, boltíves szerkezettel szállították a vizet a városi közkutakba, fürdőkbe és magánházakba.
Csatornázás:Cloaca Maxima (Róma főgyűjtő csatornája) a higiénia alapfeltétele.
Úthálózat: Többrétegű, domború kialakítású utak a hadsereg (légiók) gyors mozgatása és a kereskedelem érdekében.
[FORRÁS: Metszet a római utak rétegeiről vagy térkép a birodalom úthálózatáról.]
4. Római lakástípusok (Fogalomhasználat: domus, insula, átrium)
Domus: Előkelők magánháza, központi eleme az átrium (nyitott belső udvar medencével). Luxuselemek: mozaikok, falfestmények, padlófűtés.
Insula: Szegényebb rétegek többemeletes, tűzveszélyes bérházai; zsúfoltság, folyóvíz és csatorna hiánya jellemzi.
Társadalmi következmény: A lakáskörülmények miatt a rómaiak életük nagy részét köztereken és fürdőkben töltötték.