A „torlódó társadalom” és a modernizáció
- Magyarországon ebben az időszakban egy torlódó társadalom alakult ki, ahol a régi, agrárius elemek (nagybirtokosok, parasztság) és a modern, polgári rétegek (polgárság, munkásság, értelmiség) egyszerre voltak jelen.
- Bár az ipari foglalkoztatottak és a szolgáltató szektor aránya nőtt, a társadalmi átalakulás üteme lassult a korábbi, dualizmus kori tempóhoz képest.
- A korszak fontos vívmánya volt a társadalombiztosítás kiterjesztése: az Országos Társadalombiztosítási Intézet (OTI) keretében már nemcsak egészségügyi, hanem öregségi nyugdíjbiztosítást is kaptak a biztosítottak.
Merev társadalmi hierarchia: az „urak-kendek” világa
- A korszakot „neobarokk társadalomként” is emlegetik, amelyet rendkívül merev rangsor és szigorú megszólítási rend jellemzett.
- A társadalom csúcsán a nagybirtokosok álltak, akik politikai szerepük mellett az életmódbeli mintát is adták.
- Az úri középosztály számára a „dzsentri életeszmény” volt az irányadó, amihez bizonyos külsőségek (például legalább háromszobás lakás cselédszobával, érettségi vagy diploma, napi ötszöri étkezés) tartoztak, bár ezeket a többség már nem tudta anyagilag fenntartani.
- A nemzeti érdemek elismerésére hozták létre a Vitézi Rendet.
A parasztság és a munkásság helyzete
- A társadalom legnagyobb részét továbbra is az agrártársadalom tette ki, ám a szegényparasztság helyzete súlyos maradt: a paraszti népesség 72%-ának alig volt földje vagy teljesen földtelen volt.
- A munkásság létszáma ugyan nőtt, de főként a betanított és segédmunkásoké, miközben a bérszínvonal csökkenő tendenciát mutatott.
A nők helyzete és a mindennapi élet
- Az első világháború után a nők tömegesen álltak munkába (főként az adminisztrációban, oktatásban és könnyűiparban), és kiterjesztették rájuk a választójogot is.
- Megkezdődött a demográfiai átmenet: a születésszám erőteljesebben csökkent, mint a halálozás, így lassult a népesség növekedése.
- A technikai fejlődés több szabadidőt eredményezett, így népszerűvé vált a mozi, a sport (pl. labdarúgás) és a kirándulás, bár a telefon vagy a balatoni nyaralás még kevesek kiváltsága volt.
Antiszemitizmus és zsidótörvények
- A korszak elején a zsidóság száma és aránya csökkenni kezdett a kivándorlás és az áttérések miatt.
- A bethleni konszolidáció alatt az ellentétek enyhültek (például 1928-ban enyhítették a korábbi numerus clausust), de a gazdasági világválság után a radikális nézetek újra felerősödtek.
- A német befolyás növekedésével megjelentek a zsidótörvények: az 1938-as első törvény vallási, az 1939-es második törvény már faji alapon korlátozta a zsidóság jogait és arányát az értelmiségi pályákon.