Az Osztrák–Magyar Monarchia összeomlása és az őszirózsás forradalom
A hátország kimerülése: 1918 nyarára Magyarország gazdaságilag és társadalmilag is elérte teljesítőképessége határát, amit szaporodó sztrájkok és tüntetések jeleztek.
Politikai válság: Októberben a nemzetiségek nyíltan az elszakadás mellett döntöttek, Tisza István pedig elismerte a parlamentben a háború elvesztését.
A forradalom győzelme: Budapesten megalakult a Magyar Nemzeti Tanács, és 1918. október 30–31-én a katonaság átállásával győzött az őszirózsás forradalom,.
Új vezetés: IV. Károly király kinevezte Károlyi Mihályt miniszterelnökké, miközben Tisza Istvánt meggyilkolták, a Monarchia pedig Padovában aláírta a fegyverszünetet.
A Károlyi-korszak kísérlete és kudarca (1918. október – 1919. március)
Belpolitikai nehézségek: 1918 novemberében kikiáltották a köztársaságot, ám a kormánynak szembe kellett néznie a súlyos élelmiszer- és szénhiánnyal, a megkésett földreformmal és a legitimáció hiányával.
Pacifista külpolitika: Károlyi bízott az antant jóindulatában és a wilsoni önrendelkezési elvekben, ezért elrendelte a hadsereg leszerelését, ami az országot védtelenné tette.
Területvesztések: A szomszédos államok (szerb, román, csehszlovák) fegyveres ereje fokozatosan megszállta az ország jelentős részét; érdemi ellenállást csak a Székely Hadosztály és Balassagyarmat polgárai tanúsítottak,.
Bukás: Az antant újabb területek átadását követelő Vix-jegyzéke után Károlyi kormánya lemondott.
A Tanácsköztársaság (1919. március – augusztus)
A hatalomátvétel: A szociáldemokraták és a kommunisták egyesültek, és 1919. március 21-én kikiáltották a Tanácsköztársaságot, ami egy proletárdiktatúrát vezetett be,.
Diktatórikus intézkedések: Az ellenzéki pártokat feloszlatták, államosították a gyárakat, és a rendszert a vörösterror (Szamuely Tibor és a „Lenin-fiúk”) tartotta fenn.
Katonai próbálkozások: Megszervezték a Vörös Hadsereget, amely az északi hadjárat során visszafoglalta a Felvidék egy részét, ám a cél nem az országvédelem, hanem a szovjet típusú világforradalom volt,.
Összeomlás: A békekonferencia (Clemenceau-jegyzék) követelésére a magyar csapatokat visszavonták, a románok elleni tiszai offenzíva pedig összeomlott, így a tanácskormány augusztus 1-jén emigrált,.
Ellenforradalmi konszolidáció és Horthy hatalomra jutása
Zűrzavaros állapotok: Az ország jelentős részét román csapatok szállták meg és fosztották ki, miközben több ellenforradalmi központ alakult ki (Bécs, Szeged, Siófok),,.
A fehérterror: A Siófokon állomásozó, Horthy Miklós vezette Nemzeti Hadsereg különítményei megtorlásokat és fehérterrort alkalmaztak a kommunistákkal szemben.
A rend helyreállítása: A brit diplomácia (Clerk) közvetítésével koalíciós kormány alakult, majd 1920 januárjában nemzetgyűlési választásokat tartottak.
Az új államrend: Magyarország államformája királyság maradt, de a király személye körüli vita miatt ideiglenes megoldásként 1920. március 1-jén Horthy Miklóst választották kormányzóvá,.
