Az angol alkotmányos monarchia megszületése és működése
- Történelmi előzmények és eszmei háttér
- Angliában az uralkodói hatalom hagyományosan gyengébb volt, az abszolutizmus a 17. századi polgárháborúhoz és a király kivégzéséhez vezetett.
- A társadalmi szerződés gondolata (John Locke) alapjaiban változtatta meg a hatalomról való gondolkodást: a hatalom nem Istentől, hanem a társadalomtól származik, és ellenőrizhetőnek kell maradnia.
- A protestáns irányzatok demokratikus egyházszervezete ideális alapot biztosított az alkotmányosságnak.
- A „dicsőséges forradalom” és a Jognyilatkozat
- II. Jakab abszolutista törekvései miatt a parlament 1688-ban meghívta a trónra Orániai Vilmost.
- 1689-ben kiadták a Jognyilatkozatot, amely az alkotmányos monarchia alapdokumentuma lett: rögzítette a polgári szabadságjogokat és a parlament ellenőrző szerepét a végrehajtó hatalom felett.
- Az államszervezet működése
- Az uralkodó szerepe: „A király uralkodik, de nem kormányoz” – hatalma korlátozott, a törvényeket szentesíti, de ritkán él vétójogával.
- A kormány: A parlamentnek felelős, a végrehajtó hatalmat gyakorolja. Kialakult a parlamentáris rendszer, ahol a választásokon győztes párt alakít kormányt.
- A parlament: Kétkamarás testület Londonban. A Lordok Háza főrendekből, a Közrendűek Háza cenzusos alapon választott képviselőkből áll.
- Pártrendszer: A politikai életet a toryk (hagyományőrző nagybirtokosok) és a whigek (polgári reformerek) vetélkedése, a „parlamenti váltógazdaság” jellemezte.
Az amerikai köztársaság megszületése
- A gyarmati lét és az ellentétek kiéleződése
- Az észak-amerikai gyarmatokat puritán kivándorlók népesítették be, akik az önigazgatás és a felvilágosodás eszméit követték.
- A brit kormány szigorításai (monopóliumok, bélyegadó, vámok) vezettek a függetlenségi háborúhoz (1775–1783).
- 1776. július 4-én Thomas Jefferson megfogalmazta a Függetlenségi Nyilatkozatot, deklarálva az új állam szabadságjogait.
- Az amerikai alkotmány (1787)
- Ez volt a világ első írott (kartális) alkotmánya, amely a hatalmi ágak szétválasztásán és a népszuverenitáson alapult.
- Föderatív köztársaság: Az USA szövetségi állam, ahol a központi kormányzat (pénzügy, külügy, hadügy) mellett a tagállamok széles körű önállósággal bírnak.
- Hatalmi ágak az USA-ban
- Végrehajtó hatalom (elnöki rendszer): Az elnököt közvetett úton, elektorok segítségével választják. Erős hatalommal bír, a kormányt ő nevezi ki és tőle függ.
- Törvényhozó hatalom (Kongresszus): Kétkamarás rendszer. A Szenátus a tagállamok egyenlőségét (államonként 2 fő), a Képviselőház a lakosságarányos képviseletet biztosítja.
- Bírói hatalom: A bíróság független, a legfőbb bírákat az elnök nevezi ki életfogytig.
Összegzés
Míg a brit modell egy parlamentáris monarchia, ahol a kormány a törvényhozásnak felelős, addig az amerikai rendszer egy prezidenciális köztársaság, ahol az elnök és a törvényhozás legitimációja elválik egymástól, biztosítva a hatalmi ágak még szigorúbb szétválasztását.