Az egyházi hierarchia és intézményrendszer
A kora középkorban a nyugati keresztény egyház szigorú hierarchikus rendbe szerveződött.
- A pápa hatalma: Az egyház élén a római pápa áll, aki Szent Péter utódja és Krisztus földi helytartója. A 8. században (756-ban) jött létre az önálló Pápai Állam, ami biztosította a politikai függetlenséget a világi hatalmaktól. A pápai hatalom igénye a 11. században VII. Gergely alatt erősödött meg, és a 13. század elején, III. Ince idején érte el a csúcspontját.
- A hierarchia szintjei: A pápát követik a keleti pátriárkák, majd az érsekek (egyháztartományok vezetői), a püspökök (egyházmegyék élén) és végül a plébánosok, akik az egyházközségekben közvetlenül a hívekkel foglalkoznak.
- Magyarországi viszonyok: A magyar egyházszervezet élén a 10. századtól az esztergomi érsek állt, akit a kalocsai érsek követett a rangsorban. Szent István törvényei (templomépítés, szentmisére járás kötelezettsége) szorosan összekapcsolták az egyházi és világi hatalmat.
- Gazdasági alapok: Az egyház működését az egyházi birtokok bevételei és a hívek által fizetett tized (adomány) biztosította.
A szerzetesség és a monasztikus rendek
A szerzetesség válaszként született meg az egyház elvilágiasodására; a hívők egy része mélyebb, meditatív vallásosságra, aszketikus életre vágyott.
- Szerzetesi fogadalmak: A szerzetesek a papoknál szigorúbb fogadalmat tettek: szegénység, tisztaság (nőtlenség/cölibátus) és feltétlen engedelmesség.
- Bencések: A legjelentősebb monasztikus rend a Szent Benedek által 529-ben alapított bencés rend. Jelmondatuk: „Ora et labora!” (Imádkozzál és dolgozzál!). A világtól elvonultan, monostorokban éltek, ahol kódexmásolással, földműveléssel és hittérítéssel foglalkoztak.
- Magyarországi megjelenés: Hazánkban az első kolostor Pannonhalmán létesült, később olyan helyeken is megtelepedtek, mint Bakonybél vagy Tihany. A 12. században további rendek, például a ciszterciek és a premontreiek is megjelentek.
A kolduló rendek és az eretnekség
A 13. századra a monasztikus rendek meggazdagodása miatt újabb reformigény támadt, ami a kolduló rendek felemelkedéséhez vezetett.
- Ferencesek és domonkosok: Assisi Szent Ferenc (ferencesek) és Szent Domonkos (domonkosok) rendjei szakítottak a monasztikus hagyományokkal: kolostoraikat a forgalmas városokban építették fel, és nem a fizikai munkára, hanem a prédikálásra és a hívek lelki gondozására koncentráltak. Megélhetésüket adományokból biztosították.
- Eretnekség és inkvizíció: Az egyház tanításait megkérdőjelezőket eretneknek bélyegezték és kiközösítéssel büntették. Az inkvizíció (egyházi bíráskodás) vezetésében később a domonkosok kaptak fontos szerepet.
- Magyar vonatkozások: A kolduló rendek Magyarországon is népszerűek lettek (pl. a Margit-szigeti domonkos kolostor). Különlegesség a pálos rend, amely az egyetlen magyar alapítású kolduló (eredetileg remete) rend.