I. FÖLDRAJZI KERETEK ÉS A ZSIDÓ ÁLLAM KIALAKULÁSA

• Helyszín: Kánaán (más néven Palesztina a filiszteusok után), a Jordán folyó és a Földközi-tenger közötti hegyvidékes terület.
• Gazdálkodás: Északon öntözés nélküli, délen öntözéses földművelés, a hegyekben állattartás.
• Eredet: Kettős eredethagyomány (Mezopotámia – Ábrahám; Egyiptom – Mózes), a 12 törzs szövetsége a Kr. e. 13. században jött létre.
• Az egységes állam:
  • Ok: Külső fenyegetés (filiszteusok) elleni védekezés.
  • Fénykor (Kr. e. 10. sz.): Dávid, majd Salamon uralkodása. Központ: Jeruzsálem.
  • Szakrális központ: A jeruzsálemi szentély (Salamon temploma), a frigyláda őrzési helye.
• A kettészakadás oka: Salamon despotikus uralma, a magas adók és közmunkák miatti elégedetlenség. Következmény: Izrael (észak) és Júdea (dél) különválása.

Forrásbeépítési javaslat: Dávid és Góliát története vagy Salamon ítélete kapcsán a királyi hatalom szakrális és katonai jellegének bemutatása.

II. A ZSIDÓ VALLÁS JELLEMZŐI ÉS FEJLŐDÉSE

• Alapfogalom: Monoteizmus (egyistenhit). Radikális szakítás az ókori politeizmussal; Jahve az egyetlen, egyetemes teremtő.
• Kulcsfogalmak:
  • Szövetség: Isten és a választott nép közötti megállapodás.
  • Tízparancsolat: Alapvető erkölcsi és vallási törvénygyűjtemény.
  • Ószövetség (Biblia/Ótestamentum): A zsidóság szent könyve, a vallási és történelmi hagyományok gyűjteménye.
  • Próféták: Isten hírnökei, akik a társadalmi igazságosságot és a szigorú monoteizmust hirdették.
• Vallási előírások: Bálványimádás tilalma, étkezési szabályok (pl. disznóhús tilalma), a sabbat (szombati pihenőnap) és a pészah (szabadság ünnepe) megtartása.

Forrásbeépítési javaslat: A Tízparancsolat szövegrészleteinek elemzése az erkölcsi normák és a kizárólagos egyistenhit alátámasztására.

III. KÜLSŐ HÓDÍTÁSOK ÉS A VALLÁS MEGSZILÁRDULÁSA (ok–okozati összefüggések)

1. Asszír hódítás (Kr. e. 721): Izrael bukása. Okozati összefüggés: A fenyegetettség hatására Júdeában a vezetők és a próféták kiegyeznek, kizárólagossá válik Jahve kultusza.
2. Babiloni fogság (Kr. e. 586–539): Nabú-kudurri-uszur lerombolja a szentélyt, a zsidóságot elhurcolja.
   • Következmény: A monoteizmus kiteljesedése (Jahve a világmindenség ura), az Ószövetség végleges formába öntése.
3. Perzsa uralom: Hazatérés, a második templom felépítése.

IV. A ZSIDÓSÁG A RÓMAI KORBAN ÉS A SZÉTSZÓRATÁS

• Politikai helyzet: Kr. e. 1. századtól római provincia (Judea).
• Irányzatok a valláson belül:
  • Farizeusok: Hagyományőrzők, a törvények betű szerinti betartói, zsinagógai oktatás hívei.
  • Esszénusok: Zárt, vagyonközösségben élő csoport (Kumrán), Messiás-várás jellemzi őket.
  • Hellenizált zsidóság: Görög műveltségű, a Bibliát szimbolikusan értelmező réteg.
• Kulcsfogalmak a túléléshez:
  • Zsinagóga: A gyülekezet háza (nem templom!), a vallási élet központja a templom pusztulása után.
  • Rabbi: Írástudó mester, a közösség vallási vezetője.
• A zsidó háború (Kr. u. 70): Lázadás Róma ellen. Titus lerombolja a templomot (maradványa a Siratófal).
• Diaszpóra (szétszóratás): A zsidóság elvándorlása Palesztinából a Római Birodalom területére (pl. Alexandria).

Forrásbeépítési javaslat: A holt-tengeri tekercsek vagy a Siratófal képének elemzése a történeti folytonosság és a vallási megújulás igazolására.

ÖSSZEGZÉS (ESSZÉ SZEMPONT):

A zsidó vallás jelentősége, hogy az első tisztán monoteista vallásként alapjául szolgált a kereszténységnek és az iszlámnak. A templom lerombolása után a vallás a szétszóratásban (diaszpóra), az írások (Ószövetség) és a közösségi házak (zsinagóga) révén maradt fenn.