I. AZ ÓKORI GÖRÖG ÉPÍTÉSZET ÉS VÁROSÉPÍTÉSZET

1. Építészeti alapvetések és stílusok (Fogalomhasználat: oszloprendek, timpanon)

• Technológia: Teherhordó elemként az oszlop dominál, anyaga mészkő és márvány.
• Oszloprendek (Klasszikus stílusok):
  • Dór: Vastag, dísztelen főtér (Kr. e. 7. sz.-tól).
  • Jón: Karcsúbb, csigavonalas díszítés (Kr. e. 6. sz.-tól).
  • Korinthoszi: Legdíszesebb, akantuszleveles fejezet (Kr. e. 4. sz.-tól).
• Szerkezeti elemek: Fríz (díszített gerendázat), timpanon (háromszögletű tetőzet), emberalakú tartóoszlopok (atlasz, kariatida).
• [FORRÁS: Képi forrás az oszloprendek összehasonlítására (pl. dór vs. jón különbségek felismerése).]

2. Szakrális és közösségi terek (Fogalomhasználat: Akropolisz, Agora, polisz)

• Akropolisz (Athén): Periklész korában (Kr. e. 5. sz.) épült újjá a perzsa pusztítás után (politikai és gazdasági cél: munkahelyteremtés). Főbb elemei: Parthenón (Pallasz Athéné), Niké-templom.
• Agora: A polisz gazdasági és társadalmi központja (piac és főtér).
• Színház: Görög újítás, hegyoldalba vájt, félköríves nézőtér a kiváló akusztika érdekében (pl. Dionüszosz-színház).
• Lakóházak: Befelé forduló építkezés, központi udvar a hőség elleni védekezés miatt.

3. A hellenizmus kora (Fogalomhasználat: hellenizmus)

• Ok-okozati összefüggés: Nagy Sándor hódításai révén a görög és keleti kultúra ötvöződik (Kr. e. 323 – Kr. e. 30).
• Kulturális központok: Tudományos központok (Muszeion) és könyvtárak (Alexandria, Pergamon).
• Technológiai váltás: A papiruszhiány miatt kialakul a pergamen (állatbőr alapú íráshordozó) használata.

II. A RÓMAI BIRODALOM ÉPÍTÉSZETE ÉS MÉRNÖKI TELJESÍTMÉNYE

1. Építészeti innovációk (Fogalomhasználat: boltív, kupola)

• Hatások: Etruszkoktól átvett boltív (nagyobb terek áthidalása) és görög templomépítészeti formák.
• Városszerkezet: Róma a Tiberis partján épült (kereskedelmi szempontok).
• Központok: Capitolium (vallás), Palatinus (császári paloták), Forum Romanum (politikai élet szíve, itt található az Arany Mérföldkő).

2. Szórakoztatás és tömegkultúra (Fogalomhasználat: amfiteátrum, cirkusz)

• Amfiteátrum: Két görög színház szembefordításából létrejött ovális tér gladiátorviadalokra.
  • Colosseum (Amphitheatrum Flavium): Kr. u. 80, 50 ezer néző, süllyeszthető küzdőtér, vízi csaták (naumachia) lehetősége.
• Circus Maximus: Kocsiversenyek helyszíne.
  • Társadalmi szerep: A kék-zöld szurkolótáborok politikai feszültségek levezetésére is szolgáltak.
• [FORRÁS: Szöveges forrás Seneca leveleiből a viadalok kegyetlenségéről vagy egy felirat a Circus Maximus mellől.]

3. Infrastruktúra és higiénia (Fogalomhasználat: aqueduct, légió)

• Vízellátás: Vízvezetékek (aqueductok) gravitációs elven, boltíves szerkezettel szállították a vizet a városi közkutakba, fürdőkbe és magánházakba.
• Csatornázás: Cloaca Maxima (Róma főgyűjtő csatornája) a higiénia alapfeltétele.
• Úthálózat: Többrétegű, domború kialakítású utak a hadsereg (légiók) gyors mozgatása és a kereskedelem érdekében.
• [FORRÁS: Metszet a római utak rétegeiről vagy térkép a birodalom úthálózatáról.]

4. Római lakástípusok (Fogalomhasználat: domus, insula, átrium)

• Domus: Előkelők magánháza, központi eleme az átrium (nyitott belső udvar medencével). Luxuselemek: mozaikok, falfestmények, padlófűtés.
• Insula: Szegényebb rétegek többemeletes, tűzveszélyes bérházai; zsúfoltság, folyóvíz és csatorna hiánya jellemzi.
• Társadalmi következmény: A lakáskörülmények miatt a rómaiak életük nagy részét köztereken és fürdőkben töltötték.

Összegző táblázat esszéíráshoz (Szempontok)