A pártrendszer alapja: A közjogi kérdés
- A korszak országgyűlési politikáját alapvetően a közjogi kérdés határozta meg, amely a kiegyezés (1867) elfogadása vagy elvetése mentén osztotta ketté a politikai erőket.
- Annak ellenére, hogy a közjogi berendezkedésről eltérően vélekedtek, mindkét nagy politikai tábor a nemzeti liberális eszméket képviselte. A fő különbséget a nemzeti függetlenség elérésének módjában látták.
- A rendszer logikájából fakadóan az uralkodó alapvetően a ’67-es alapokon álló pártokat bízta meg kormányalakítással, mivel ők garantálták a dualista rendszer fenntartását.
A kormánypártok és a hatalom stabilitása
- Szabadelvű Párt (1875–1905): A korszak meghatározó ereje, amelyet Tisza Kálmán hozott létre.
- Tisza Kálmán tizenöt évig (1875–1890) tartó miniszterelnöksége alatt épült ki a modern polgári állam és valósult meg az egyenjogúsítás.
- Nemzeti Munkapárt (1910–1918): A Szabadelvű Párt 1905-ös bukása után alakult újjá hasonló célokkal, vezére Tisza István volt.
- Bizonyos kérdésekben, például a választójog kiterjesztése ellenében, a kormánypárti vezetők (mint Tisza István) konzervatív álláspontot is képviseltek.
A közjogi ellenzék: A ’48-asok
- Függetlenségi Párt: Különböző neveken működve a kiegyezés elutasítását, a tiszta perszonáluniót vagy a teljes függetlenséget tűzték ki célul.
- Bár a magyar választók körében ez volt a népszerűbb álláspont, kormányra kerülésüket akadályozta, hogy programjuk ellentétes volt az uralkodó, Ferenc József jogaival.
- Politikai eszköztáruk fontos része volt a parlamenti munka megbénítása, az úgynevezett obstrukció.
- Az 1905-ös válság: Ebben az évben a ’67-esek vereséget szenvedtek, de a győztes ellenzéki koalíció csak akkor alakíthatott kormányt, miután feladta függetlenségi követeléseit.
Világnézeti és rétegpártok
A korszakban a szigorú vagyoni és műveltségi cenzus miatt ezek a pártok csak korlátozottan jutottak képviselethez a parlamentben, bár jelentős tömegeket érintő kérdéseket vetettek fel.
- Magyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP, 1890): A munkásság érdekeit képviselte, általános választójogot és jobb életkörülményeket követelt a szocializmus eszméi mentén.
- Agrármozgalmak: A legnépesebb réteget, a parasztságot képviselték. Nagyatádi Szabó István 1909-ben alapította meg a Függetlenségi 48-as Országos Gazdapártot, amely a magántulajdon tiszteletben tartása mellett követelt választójogot és jobb sorsot a földművelőknek.
- Országos Polgári Radikális Párt: Jászi Oszkár vezetésével a hagyományos társadalmi berendezkedés radikális, demokratikus átalakítását sürgették.
- Katolikus Néppárt: A liberális egyházpolitikai törvényekre és a szekularizációra válaszul jött létre. Keresztény-konzervatív értékrendet és a pápai szociális tanításokat képviselték.